Albert C. AdamsAz Almahurst Ménes managere (A cikk eredetije a Hoof Beats amerikai szaklapban az 1983 júliusi számban jelent meg.) Yearlingek befejező felkészítése eladásra. Bárki képes kövér yearlinget nevelni, ez nem nagy teljesítmény. A felkészítés osztalékot fizet. Mindenki és minden farm egy kicsit eltérően nevel lovakat. Nem akarom azt mondani, hogy a mi módszerünk az “igazi” vagy a “legjobb” csak azt érzem, hogy ez jól működött nálunk. Sok dolgot teszünk az Almahurst ménesben, melyek belső érzésem eredményei egy bizonyos gyakorlatról. Nem tudom mindig megmondani, miért teszünk egy bizonyos dolgot egy meghatározott módon, az csak egy alapérzés, mely ezt működteti. Az Almahurst Ménesben több mint két évtizede vagyok és természetesen minden évben neveltünk és eladtunk yearlingeket. Gyakorlatilag minden, amit a csikó fölnevelésről tanultam, azon évek eredménye, melyeket Francis McKinzie alatt dolgoztam, aki a manager (ménesvezető) volt itt 1964-65-66-ban. Minden évben több mint 50 yearlinget adunk el, és mindegyik vérvizsgált a biztos azonosítás céljából. Ezt az Almahurst Ménesben több éve végezzük már. Minden ló mélyhűtéssel bélyegzett a nyaka jobb oldalán a sörény alatt, egy hónapos kora előtt. Ez egy állandó bélyeg, melyet a sörény az idő javarészében eltakar, de az adott állat azonosítására szolgál. Egy yearling fölkészítése valójában a csikózás pillanatában kezdődik, vagy talán még korábban, amikor a párosítás megtervezésre került. Ugyanakkor mivel a yearling-fölkészítésre kívánunk koncentrálni, a választástól kezdődően foglalkozzunk vele. Augusztusban kezdem a választást a legidősebb csikóimmal és folytatom egészen a Lexingtoni Nagy Körverseny utánig. Október közepére leválasztottam a csikóimat, szétválogatva méret és nem szerint és külön legelőszakaszokra tettem őket, ahol a következő augusztusig lesznek. Hadd mondjam itt, hogy nem a zodiákus jegyek vagy valami hasonló szerint választok. Biztos vagyok benne, hogy valószínűleg jól működik az, de soha nem voltak nehézségeim a mi rendszerünkkel. A yearlingjeinket fészerek alatt neveljük. Ezzel azt akarom közölni, hogy nem látnak boxot születésük tavaszától a yearling korukban augusztus g. Néhány ménes nem szereti a fészerekben való nevelést, de én azt gondolom, hogy ez lehetővé teszi a lovaknak, hogy a természethez legközelebb nőjenek. Ez óriási munka-takarékosságot is jelent. A következő néhány évben, úgy gondolom, mindegyik nagy ménes fészerben fogja nevelni a yearlingjeit. Az az ideális és ezt kedvelem, hogy nyolc yearling szaladgáljon együtt egy 20 acre (kb. 9 ha) területű legelőn, ahol van egy fészer. Kétszer etetik őket napjában. A fészer lehetővé teszi nekik, hogy az időjárás elől bemenjenek - szél, hideg, eső vagy forró nap - amikor akarnak. A lovak ugyanakkor szívós állatok és adaptálódni illetve, tolerálni tudnak szélsőséges időjárási viszonyokat és gyakran mellőzik a fészert. Mielőtt további részletekbe bocsátkoznék a fészer alatti nevelésről, tudom, hogy nem mindig gyakorlatias az, ha két-három yearlingje van valakinek és ebből lehet, hogy kettő kanca egy mén. Egy dolgot hangsúlyozok: meg vagyok győződve, hogy egy yearling nem töltheti elszigetelve az idejét a többitől. Ne neveljen senki egy yearlinget egyedül egy paddockban! Megváltoztattam a gondolkozásomat én is az évek során. Falcon Almahurst-öt, Robin Almahurst-öt és másokat egyedül neveltem egy paddockban, ez nem ártott nekik, de én nem tervezem, hogy újból ezt tegyem. Mindenekelőtt befolyásolja a yearling viselkedését, ha el van szigetelve. Más lovakkal együtt kell lennie egy adok-kapok szituációban. Ha egyedül nevelődnek, akkor olyanokká válhatnak, mint az elkényeztetett gyerekek. A lónak pedig jó versenyző természetének kell lenni, hogy versenyeket nyerhessen! Másodszor a yearling, mely egyedül nő, soha sem kap annyi gyakorlatot, mintha egy haverral, vagy csoportban nevelnék. A yearlingek olyanok, mint a gyerekek - szaladgálnak és játszanak jó durván egy ideig, azután pihennek. A yearling, amely egyedül nő nem kap elég gyakorlatot. A yearling egyedüli nevelésének az előnyei nyilvánvalóak: ellenőrizni lehet az evését, megfigyelni a kondícióját, és meg lehet előzni a rúgásokat és sérüléseket. Mindazonáltal ezek az előnyök nem tudnak versenyezni a hátrányokkal, mint a rossz viselkedés, vagy az elegendő gyakorlat hiánya, amely a fejlődést biztosíthatná. Mit tegyen a kistenyésztő, ha egy csikója van csak? Az én javaslatom az, hogy próbáljon meg egy másik hasonló nemű választottat találni, és együtt tartani őket, vagy ha szükséges egy késői árverésre kell látogatni, ahol egy választottat kell vásárolni. A lóval foglalkozók megértették a problémákat, melyek az egyedüli nevelésből adódnak és sokuk megkérdezi, hogy a yearlinget egyedül, vagy csoportosan nevelték-e. Néhány idomár nem akar vásárolni olyan méncsikót, melyet egyedül neveltek. Ez az, amiért, ha legalább két yearlinget tud valaki együtt tartani, biztos lehet, hogy a yearlingje társaságban van. Térjünk vissza a fészer alatt nevelt yearlingekhez, mely módszert a legtöbb nagy ménes műveli. Van egy probléma, mely előjöhet a fészer-alatti tartásban, ez pedig az, amikor egy félős yearling megrövidül az etetéskor, ha egy erőszakos yearling ellöki. Ennek a megoldása az, biztosnak kell lenni abban, hogy megfelelő hely álljon az evésre rendelkezésre. Ne próbáljon senki négy yearlinget etetni egy jászolból, amely négy láb hosszú (kb. 1.2 m), mivel egyet vagy többet kisemmiznek az evésből. Egyetlen ménes sem (vagy bármely más tevékenység) jobb, mint az emberei és mi szerencsések vagyunk, hogy van egy első osztályú yearling-emberünk az Almahurst Ménesben, Tom Schue. Ő egész életében lovak körül volt. Apja Benny Schue szintén egy kitűnő lóval foglalkozó ember volt. Tommy napjában kétszer eteti a yearlingeket a fészerben. Az első etetés reggel 7-kor van, majd délután eteti őket kb. 3-kor. Lucernát kapnak ad libitum, egész zabot és egy terméket, melyet Colt Maker-nek hívnak, ebben 17% a fehérje és a déli államokból szerezhető be. Ez egy édes takarmány kifejezetten választottaknak és yearlingeknek. A jászlakban van só és ásványi kiegészítő, kockában és porban, ezekhez is ad libitum férnek a yearlingek. Úgy találjuk, ha napjában egyszer etetik őket, akkor telitődnek az abraktól, tény, hogy egyszerre sok abrak irritálhatja a béltraktust és emésztési zavarokat okozhat. A napi kétszeri etetés másik nagy előnye az, hogy Tommy képes megfigyelni bármilyen sérülést vagy betegséget. Sérülés éri a legtöbb csikót előbb-utóbb, a legfontosabb dolog, a probléma azonnali fölfedezése. A napi kétszeri megfigyelésük az etetési időben egy módja ennek. Tommy felkészíti a yearlingeket arra az időre is, amikor rendszeresen naponta ápolják őket. Van neki egy botja egy habszivacs labdával a végén, sétál a yearlingek között gyengéden dörzsöli őket a lábukon, fejükön és hátukon. Ez nem tűnik nagy dolognak, de hozzászoktatja a yearlingeket, hogy valaki körülöttük van és a könnyű dörzsölés érzéséhez a lábukon és hátukon. Meggyőződésem, ez akkor segít, amikor az augusztus 1. körül behozzuk a yearlingeket és ekkor ők nem nehezen kezelhetőek. Meg vagyunk áldva Közép-Kentuckyban olyan legelőterülettel, mely képes a durva bánásmódot meglepő gyorsasággal kiheverni. Túl lehet legeltetni a területet rettenetesen, de gyorsan visszaáll. Nem javaslom ezt, természetesen, de több más államban egyszerűen nem tud elviselni olyan durva bánásmódot a talaj, mint a Kentucky talaj. A legelőket vizsgálják rendszeres időközönként, azzal a céllal, hogy biztosak legyünk, a talajban a tápanyagok megfelelő arányban vannak. A trágyázás - ha szükséges - akkor ősszel történik úgy, hogy annyi téli legelő álljon rendelkezésre, amennyi csak lehetséges. A yearlingek a füvön vannak a nyár nagy részében, de a mágikus dátumunk augusztus 1. Ez az, amikor a yearlingjeinket elkezdjük készíteni az első árverésre, ami október 1. körül van. Feltétlenül szükséges, úgy gondolom, nyolc hét felkészülés egy yearling árverésre. Megkezdjük az abrak-adag visszaállítását, július közepe táján, mielőtt bekerülnének az istállóba az árverési előkészületekre. Egy kis időt vesz igénybe, hogy hozzászokjanak újra, mivel a legtöbb közülük csak füvön volt júniusban. Minden változásnak, ami az abrakadásban kerül végrehajtásra, fokozatosnak kell lenni. Soha sem kerülhet valaki nehézségek közé, ha egy ló abrak-adagját lépésről-lépésre emeli! Soha, ismétlem, soha ne ömlesszen senki egy csomó abrakot olyan lónak, ami korábban nem kapott abrakot. Ha valaki ezt teszi, tönkreteheti a lovát. Az utolsó simításokat nem csak az árverés előtti nyolc hétben lehet elvégezni, néhány fontos dolog van, amit már akkor meg lehet tenni, amikor még kint szaladgál a legelőn a yearling. Példának okáért, úgy gondolom, egy hosszú farok az, ami egy lovat olyan szép állattá tesz. A yearlingeknek ugyanakkor van egy undorító szokásuk, mégpedig a másik farkának a rágása, így egyszerűen nem lehet olyan farkat növeszteni, ami szépen néz ki az árverés idejére. Mi egy Kentucky Special nevű készítményt használunk. Tom Schue kifújja a farokra, amikor a legelőn jár. Undorító íze van ennek és megelőzi a rágást. A piacon néhány termék van és, hogy mit használ valaki az nem olyan fontos, mint az a tény, hogy valamit tesz a farokrágást megakadályozandó. Az Almahurst Ménesben van egy új 28 boxos istállónk, amely kész lesz a csődörcsikók előkészítésére idén ősszel. Kettős feladata lesz, mégpedig mint ellető istálló szolgál a jövő tavasszal. A boxok kb. 13 1/2 négyzetláb. (kb 13 m2) nagyok, ez elég széles, úgyhogy egy kanca vagy yearling körbe tud sétálni, ahelyett, hogy csak meg tudna fordulni. A fala beton, nagyon figyelmesen oldottuk meg az alapos szellőzést. Minden boxra rácsos fém ajtó használatát tervezzük. Ez elősegíti a boxok kielégítő ventillációját. Amikor a yearling bejön a fészerből, ne akarja senki, hogy túl kövér legyen. Csak egy jó kis hústakarás kell, hogy legyen a bordákon. Ezután lehet megkezdeni egy kis súlyt tenni rá. A vásárlók nyilvánvalóan nem akarnak illő értéket fizetni egy sovány yearlingért függetlenül a származásától, de nem kell tévedésbe esni és tömni az abrakot, a yearlingbe. Bárki képes kövér yearlinget nevelni, ez nem nagy teljesítmény. Arra van szükség, hogy elég súlyos és jó fizikai kondícióban legyen a yearling. A legjobb időszak a súlynövelésre az, amikor az árverésre készítik elő. Sokkal nehezebb levenni a súlyból és megpróbálni jó kondícióba hozni a yearlinget. Úgy szeretem a yearlingjeinket, amikor olyanok, mint az atléták, más szóval jól kondicionált versenylovak. Augusztus 1. körül hozzuk be a yearlingjeinket, lucernapelyhet is kapnak naponta, hogy a belső részüket jó kondícióban tartsuk és megelőzzük az obstipációt. Figyelembe kell venni, hogy olyan lovakról van szó, amelyek eddigi életükben kint rohangásztak és aztán most találkoznak egy intenzív előkészítő tevékenységgel, amely életükben első alkalommal egy boxba kerítette őket. Ez egy szigorú változás napi életvitelükben. Időt vesz igénybe, hogy alkalmazkodjanak. Egy ló a boxban nem kap olyan sok lucernaszénát, mint egy ló, amely kint rohangál, azt az esetet kivéve, ha nagyon gyönge és kondíciójavításra van szüksége. A jó lucernának óriási a takarmányértéke és lustává teheti a lovat. Amikor már bent vannak, az éjjeliőrünk kb. 5 órakor reggel megeteti a yearlingeket, mi pedig du. 4 óra körül. 2-3 quart (2.2-3.3 l) egész zabot kapnak minden etetésre, az egyedektől függ természetesen, ehhez jön a lucernapehely és a könnyű kevert széna főleg. A Colt Maker (”csikó előkészítő” fantázianév) nevű keveréket is etetjük az előkészület kezdeti szakaszában, de nagy a fehérje tartalma és gyakran látunk bőrdudorokat a yearlingeken. Az a tapasztalatom, hogy ha csökkentjük a fehérjét a Colt Maker vagy lucerna elhagyásával, a dudorok eltűnnek. A 2-3 quart zab etetésenként az átlag yearlingre vonatkoznak. A jó yearlingek nevelésének kulcsa az, hogy gondosan meg kell figyelni őket és észrevenni, melyeknek van szüksége több takarmányra és melyiket kell visszavenni. Meg kell kísérelni, hogy mindegyik egyforma jól nézzen ki. Ha van egy igazi kövér mén- vagy kancacsikó csak egy marék zabot kell adni neki etetéskor, csak arra eleget, hogy el legyen foglalva és biztos legyen, hogy nem fog zörögni az evésre várva. Lehet használni más almot is, mint szalmát például forgácsot, így a kövér yearlinget ellenőrzés alatt lehet tartani. Egy szokatlanul gyönge yearling kaphat még 12-14 quart (13-14 kg) zabot is, és négyszer lehet etetni napjában, de ez extrém eset. Fontos emlékeztetni, hogy ha ilyen sokat kell etetni, ezt általában jobb inkább négyszeri etetésre adni, mint a szokásos kétszerire. Reggel és késő délután a többiekkel kell etetni, de mi alkalmazunk ily esetben egy déli és éjféli etetést is. Az extrém gyönge csikó kaphat egy kis morzsolt kukoricát is a zabjával. Nem tudom pontosan kifejezni miért, de nem szeretek egy lóval kukoricát etetni abban az esetben, ha az ideje legnagyobb részét a boxban tölti. Néhány hét után vitaminokat vezetünk be. Egy Red Cell (vörös sejt) nevű terméket - ez egy folyékony kiegészítő - használunk. Csúnya dolog ezt keverni, de én szeretem ezt a terméket és úgy vélem használ a yearlingjeimnek. (Éveken keresztül Chevinal-t használtam, de ez eltünt a piacról. Egy másik cég szerezte meg, de ez meglehetősen költséges és úgy gondolom a Red Cell hasznomra válik.). Néhány hét után 2 uncia (kb. 5.5 dkg) kukoricaolajat keverünk minden abrakadaghoz. Ez kifejezetten arra van, hogy kihozza a “mázat” a yearling kabátjára és egészséges fényt adjon az árverés idejére. A kukoricaolaj hashajtó hatású lehet, néhány csikó nem tud annyit elviselni, mint a többi, ezért a csikókra “méretezve” kell alkalmazni. Minden nap az utolsó nyolc hétben minden yearlinget kivisznek mozogni. Néhány aktív yearling szalad és játszik, ezeket nem kell kinthagyni tovább, mint 10-15 perc. Nem szabad elfelejteni, hogy ezeket a yearlingeket egyenként kell kitenni. Ha a csikókat együtt kiengedik, akkor verekedni fognak és biztos vagyok bosszúságot okoz majd a sok sérülés, beszűrődött inak, púpok, véraláfutások. Még a kancákat is külön paddock-kolják, bár meg szeretném próbálni a kancákat csoportban kiengedni. Ők valószínű nem olyan durván játszanak, mint a mének. Ez a kijárási időszak csak a mozgásra van. Nem akarjuk, hogy a fejüket beledugják a fűbe és egyenek egész idő alatt. Igyekszünk, hogy ne váljanak a yearlingjeink fűhasúvá. Ugyanakkor hiszek abban, fontos nekik, hogy kapjanak egy kevés füvet az árverésre való fölkészülés alatt. Miután a yearlingek hozzáigazodtak a boxokhoz, az ápoláshoz kell őket szoktatni. A szerszámok, amelyeket használunk szokásosak, finom kefe, merev sörény és farok kefe, fém vakaró, gumi vakaró, fém fésű, patakés és törlőkendő. Pórszívót is használunk, már több éve. Nem kell azt gondolni, hogy a piacon létező legjobbat vesszük meg 400 $-ért, ez nem így van, használt porszívókat veszünk 10-15 $-ért, egész jól működnek. Az embereink szeretik a fújó oldalt, mivel az a szőr alatt föllazítja a piszkot, így könnyebben el tudják távolítani. A legjobb anyag a törlőkendőnek a bolyhos frottír, mint egy fürdő vagy kéztörlő törülköző. Vásárolható szokásos törlőkendő is. Lényeges, hogy a szerszámok tiszták legyenek. Mosni kell a kendőket, tisztítani a fésűket, ha ez nem történik meg, akkor a régi koszt visszadörzsölik a yearling szőrébe. Nem lehet egy lovat piszkos felszereléssel megtisztítani. A kezdeti időszak egyik feladata a napégette szőr eltávolítása. Ezt a napsütés eredményezi, amíg a pajtákból szabadon kijárhatnak. Abban az esetben, ha csak néhány yearlingje van valakinek, úgy lehet megelőzni a kifakult szőrt, hogy délutánonként 5-kor mennek ki majd egész éjjel kint vannak és reggel 8 körül hozzák be őket. Elég mozgásban lesz részük ugyanakkor nem részesülnek intenzív napsütésben. Ezt lehet csinálni június elseje körül elkezdve egész az árverésekig, ha rendelkezésre állnak boxok. A napégette szőr kijön ugyanakkor, ha odafigyel rá az ember a hetenkénti egyszeri fürdetés Orvus szappannal (Procter and Gamble termék) segít ebben. Ezen yearlingeket korábban soha nem fürdették, ezért meg kell őket nyugtatni, mielőtt először fürdetnék. Most érkeztünk a yearling befejező felkészítéséhez, itt pedig ezer és egy apró részlet van, amire figyelni kell. Minden yearling sörényét úgy igazítjuk, hogy a nyaka jobb oldalára hulljon, akkor is, ha a másik oldalra esne. Soha nem volt, amit ne tudtunk volna a jobb oldalra szoktatni. Befonjuk a sörényt, ha szükséges. SzemölcsökMindannyian láttunk már yearlingeket az orrukon szemölcsökkel (bibircsókokkal). Úgy tűnik egy vírus okozza, egyszerűen úgy szabadulunk meg tőlük, hogy lenyisszantjuk ollóval. Az olló pengéit be kell alkoholba mártani, és föl kell vágni a szemölcsöket. Azt találtuk, nem kell minden szemölcsöt felvágni ahhoz, hogy eltűnjenek. Amikor megindítjuk a vérzést, akkor valami megváltozik a ló szervezetében, mivel ha néhányat fölvágunk és azok véreznek, a többi is eltűnik. Az tanácsolom, hogy az arci részen lévő szemölcsöt kell felvágni. Azok általában nem komolyak, de láthatatlanok. Beszűrődött lábakA tenyésztő manager-t egy dolog gyorsan megöregíti, az ha egy yearlinget közel a legjobb kondícióba hoztak, és aztán pedig egy ínhüvelye vagy bokája beduzzad néhány nappal az eladás előtt. (Esetleg lehet, hogy az eladás reggelén.) Általában ez csak egy felületes probléma, ami elmúlik nem okozva hosszútávú gondokat, de a ló árát veszélyezteti, amikor jönnek az emberek megnézni és a lába beszűrődött. Azért kritikus, hogy a duzzanatot eltüntessük a lábról. Az eltüntetés leggyorsabb útja jég vagy folyó hideg víz felhasználásával lehetséges. Ha egy borogatást teszünk rá, akkor a duzzanat eltűnik egy éjszaka alatt. Az Absorbine szintén kitűnő készítmény kis duzzanatok megszüntetésére, melyeket az okoz, ha egy yearling játék közben kis ütést kap. SétáltatásEgy kicsit furcsának tűnhet, hogy meg kell tanítanunk egy csikót helyesen járni, mivel a születése napjától kezdve már egyfolytában járt. Mindent összevetve azt akarjuk, hogy a yearlingjeink úgy járjanak, mint az atléták és azt akarjuk, hogy korrekten álljanak és szívesen hagyják a lábuk vizsgálatát. Semmi titok sincs ebben, a gyakorlat teszi a mestert. Gyakoroljuk a yearlingeinkkel a jártatást (vezetgetik a ford.) és az állítást is. Megpróbálom az alkalmazottainkat rávezetni, hogyan mutatna egy yearling. Nagyon fontos bármely hibát korán megcsípni, mielőtt egyetlen vevő is látta volna. KötőfékekA kötőfék az egyedüli darab, amivel a yearlinget helyesen lehet bemutatni. Pontos méretűnek kell lennie. Sok éven keresztül kétcsatos kötőféket használtam, de túlságosan megdrágultak, most egycsatosakat használok. Ezek is kitűnő szolgálatot tesznek, az állítható állszíjat részesítjük előnyben. A kötőfék, amit a yearlingre használok, kiskereskedelmi ára 35-40 $ között van. Nem használunk semmilyen zablát sem, a yearlingek bemutatásakor. Bőr vezetőszárakat használunk lánccal, amelyet a csikó álla alá kapcsolunk. Semmi esetre sem hagyjuk a láncot a csikó orra fölé a bemutatása során. Rakoncátlannak mutatja annak ellenére, hogy jól be lehet majd törni. Takaró Szeptembertől kezdődően van egy probléma, a csikókon a szőr nőni kezd, mivel a napok és éjszakák hűvösebbé válnak. Ez különösen akkor probléma, ha valamelyik október végi vagy novemberi árverésen tervezzük a csikót eladni. Egy könnyű takaró a csikón segíti megelőzni a szőr kinövését. Ez természetesen nem tartja vissza a lábakon, nyakon és fejen. Hallottam, hogy ha minden csikó boxa fölött ég egy lámpa kb. du. 6-tól éjfélig, akkor azokon a részeken sem indul növésnek a szőr, amelyek nincsenek letakarva. Én nem próbáltam, de biztos vagyok, hogy ez működik, mivel hasonlatos ahhoz a viselkedéshez, amikor az anyakancáink levedlenek a világítási rendszer hatására, amit a sárlás megindítására alkalmazunk. A ló lábának kinézete kritikus az árverés idején. Természetesen a kovács körbereszeli a patákat, aztán dörzspapírral simára csiszoljuk. Gyakran egy kis kukoricaolajat kenünk a patára. A kovácsunknak van egy preparátuma, ő keveri a csikóink patájára. Ez kifejezetten a látszat kedvéért van, természetesen kinézővé válik a pata. Nem használunk fekete cipőkrémet a patára, mint némely tenyésztőnél ez megfigyelhető az árverésen. Ez a patának természetellenes kinézetet ad és én úgy akarom, hogy a csikóim lába természetesen nézzen ki. Szállítás és fölkészítés az árverési istállóbanA legtöbb vezető ménes meglátogatja Almahurst-öt, hogy lássa a yearlingeket néhányszor, mielőtt besétálunk az árverési ringbe. Őszintén azt gondolom ez egy jó gondolat és örömmel fogadjuk az árverés-előtti látogatókat nálunk. Azt kívánom, bárcsak még több yearlinget mutathatnék a paddockban az árverés előtt. Amikor fölkészítjük a szállításra a csikókat, nem fáslizzuk be a lábukat, de legalább egy embert biztosítunk két-három csikóra, aki velük utazik a lószállítóban. Nem teszünk rudat eléjük, egyszerűen kétoldalra kikötjük. Természetes az, ha egy csikó föl akar ágaskodni a lószállítóban, a szállításhoz való szoktatás során. A yearlingek szállítása sok ember együttműködését követeli, amióta igyekszünk az összest egyszerre szállítani és több lószállítónk is mozgásban lehet. Kidolgoztunk előre egy tervet arra, ha egy yearlinggel probléma merül fel, az összes teherautó kapcsolatban van egymással. Abban az esetben, ha egy yearling bajban van a lószállítóban akkor mindegyik megáll és igyekszik segíteni. Nem hagyjuk azt a lószállítót magára. Előnyben részesítem, ha nyugtatót kapnak a yearlingjeim az első szállításuk előtt. Ez egy új tapasztalat a csikóknak. Éppen elég nyugtatót adunk nekik, hogy az aggódásukat eltompítsuk. Mielőtt az árverési elhelyezésre mennénk gőzborotvával mindent lemosunk a környezetünkben, boxokat, vödröket stb. Ezután egy enyhe fertőtlenítőt fújunk ki a falakra, mivel lehet, hogy beteg ló volt korábban a boxban. Szintén fontos, hogy az ember kézzel végigsimítsa a falakat, szögeket, drótokat, vagy bármely sérülést okozó tárgyat keresve. Most érkeztünk a felkészítés befejező vajúdásához és fölraktuk a kötőféket megfelelően, sokat segít, ha homlokszíjat is használunk, ez egy befejezett kinézetet ad a yearlingnek. Mi nem fonunk szalagokat az üstökbe, vagy a sörénybe, egyszerűen arra az oldalra fésüljük az üstököt is, ahol a sörény van (a jobb oldalra) és a homlokszíj alá tesszük. Itt is, meg kell említeni a csikók bemutatását a leendő vevőknek. Korábban már említésre került az, hogy sokat segít, ha egy alacsonyabb személy vezeti föl a csikókat. Ez a yearlinget nagyobbnak fejlettebbnek mutatja. Emlékszem egy emberünkre, aki jó magas volt és egy kis kancacsikót gondozott. A csikó amúgy is kicsi volt, de amikor emberünk melléállt, úgy nézett ki, mint egy pony. Azzal az emberrel ezekután nem vezettettük többet azt a csikót elő. A férfiak és nők, akik bemutatják a yearlingeket és akik a felkészítésben benne voltak nagyon nagy szerepet játszanak a sikerben. Nekünk Almahurst-nek van néhány emberünk, akik segítenek évek óta a yearlingek fölkészítésében. Minden évben természetesen vannak új segítőink is. Fontos a tapasztalatlan segítőket megtanítani, hogy ezt a munkát hogyan kell helyesen végezni. Ha egy yearlinget gyöngén mutatunk be tudatni kell a személlyel mi volt rossz. Ha egy alkalmazott pompás munkát végzett megérdemli a dicséretet. Az őszinteség a legjobb politikaNem szándékom azt mondani, hogy minden yearling, amit nevelünk az tökéletes. Azt kívánom, bárcsak így lenne. Minden társaságban lesznek yearlingek, akiknek különböző hibáik vannak és ez mindig így is lesz. Nagyon fontos egy dolog a folyamatos sikerhez, a vásárlóval teljesen őszintének kell lenni. Ez fontos az ügető üzletben éppúgy, mint bármely más üzletben is. Például tudom, Delvin Miller kínosan becsületes a lóeladásban és ha ő azt mondja, hogy egy ló rendben van, akkor tudom, egy szerencsés fogást ad ő nekem. Ez a fajta becsületesség nem egy éjjel alakult ki. Javasolható a hasonló viselkedés mindenkinek. Az őszinteség valóban az egyedüli politika. Ne próbálja senki a vevőt rábeszélni a yearlingre, amelyik nincs teljesen rendben. Nem kell a hibáit kihangsúlyozni, de nem kell tökéletesnek sem bemutatni. Abban az esetben, ha a vevő észreveszi a nyilvánvaló hibát, akkor meginog a bizalma az eladó iránt és nem fog árverezni a csikóra. Amikor a yearlinget fölkészítették, bemegy a ringbe, ahol megveszi a legtöbbet ígérő. Amikor a ringben van, már nem sokat tud tenni az ember azon kívül, hogy visszatartja a lélegzetét, egy kicsit imádkozik és reméli a legjobbakat. Tudom, valószínűleg néhány szemponton átsiklottam, de azt próbáltam, hogy általános érzést adjak arról a módról, ahogy mi az Almahurst Farmon tevékenykedünk. Úgy tűnhet, sok dolgot csak a látszat kedvéért teszünk, de a mi termékeink a yearlingek, márpedig mindenki igyekszik a termékét a lehetséges legjobb módon bemutatni. A felkészítésben semmi sem tud annyit tenni egy yearling értékének az emelésében, mint az a tény, hogy a testvére egy világrekordernek, vagy Hambletonian nyerőnek. Mindezekért próbáljuk a lehető legjobb módon fölnevelni a legjobb lovakat. (fordította Kótun Károly)
