A Magyar Lovaregylet és az Ügető Tenyésztők Országos Egyesülete által készített tanulmány a lóversenyzés helyzetéről – 2005 augusztus.
Bevezető
Évtizedeken át a lótenyésztés, mint a nemzetgazdaság egyik húzó ágazata nagy jelentőséggel bírt a gazdaság, közlekedés és honvédelem területén, sőt a társadalmi érintkezésben is jelentős szerepe volt a különböző sportokon keresztül. Ide tartozik a lóversenyzés is, amely nélkülözhetetlen mint teljesítményvizsgálat és lókipróbálás. A jól működő lóversenyzés és versenylótenyésztés a hozzá kapcsolódó szolgáltatásokkal együtt több tízezer embert eltartó nyereséges iparág lehet. Azokban az országokban, ahol ez az iparág napjainkban is jól működik, munkahelyeket biztosít és a költségvetés jelentős bevételhez jut (Franciaország, Japán, Svédország, stb.).
A központosított és államilag szervezett versenylótenyésztés és lóversenyzés nem tudott az elmúlt 50 év alatt olyan nyereséges iparággá fejlődni, amely képes lenne a teljes rendszer működtetésére. A válság oka nyilvánvaló: a versenysport illetve a hozzá kapcsolódó fogadásszervezés nem képes megfelelő bevételt termelni. Világosan látható, hogy a jelenlegi fogadási forgalomnak 2-2.5-szerese az a szint, amely lehetővé tenné a lóverseny ágazat pénzügyi problémáinak enyhítését, az állam anyagi szerepvállalásának mérséklését és esélyt adna a fejlődésre.
Az elmúlt közel 15 év alatt az ágazatban mindennaposak voltak a különböző nehézségek, melyeket elsősorban az irányítás felkészületlensége és a jövőkép hiánya okozott. A gondokat ahelyett, hogy radikálisan megoldották volna, általában csak látszatmegoldásokkal kezelték, melyek eredményt nem hoztak. A felgyülemlett adósság kezelésére 1998-ban az ügetőpályát áldozták fel és egyúttal az új pálya fejlesztését is ebből finanszírozták. A terv több évre elhúzódott, mely számos szerencsétlen tényező összhatása. A késlekedés azt eredményezte, hogy az ágazat folyamatosan egy átmeneti állapotban található, a résztvevők csak a túlélésükért képesek ténykedni. Gyakorlatilag a rendszer a távlati elképzelések kimunkálása helyett csak napi gondokkal küszködve működik. Az állam, mint tulajdonos a létező kormányhatározatok ellenére sem volt képes megoldani a felgyülemlett problémákat.
A hazai lóversenyzésben az alapvető gondokat a rossz szervezeti felépítés okozza. Az ágazat lényeges elemei – tenyésztés, versenylovak tartása és a felkészítésük – privatizálásra kerültek, a privát szféra folyamatos finanszírozásának segítségével. A versenyszervezés, rendezés és fogadásszervezés ugyanakkor az állam joga és az ehhez szükséges infrastruktúra is az állam tulajdonában maradt. Ezt a korszerűtlen és rugalmatlan szervezeti és működési rendszert kell az európai normáknak és gyakorlatnak megfelelően megváltoztatni, ezek a változások adhatják meg az alapot arra, hogy elindulhassanak mindazok a folyamatok melyek képesek a válság feloldására és a fejlődés alapjainak megteremtésére.
A lóversenyzés a történelmi változások kapcsán átalakult, napjainkban ez a szórakoztatóipar egyik ága. A kezdeti célok és feladatok megváltoztak, de bizonyos mértékű finomításokkal a teljesítményvizsgálat rendszere gyakorlatilag ugyanaz maradt. A versenyzés nagyon fontos eszköz a fajta folyamatos fejlesztésében. A tenyésztés és a kipróbálás állandó szoros kapcsolatban képesek csak létezni!
Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény előírásai alapján a két versenyló fajtával kapcsolatos feladatokat a tenyésztő egyesületek, mint az FVM által elismert tenyésztő szervezetek végzik. Hazánkban a lóversenyszervezés speciális helyzete miatt, teljesítményvizsgálat kizárólagosan a budapesti lóversenypályán a Kincsem Parkban és a provizórikus Dunakeszi-Alagi galoppályán végezhető. A versenyek szervezése és rendezése a Nemzeti Lóverseny Kft. (NL Kft), az anyagi alapokat biztosító fogadásszervezés a Magyar Lóversenyfogadást Szervező Kft. (MLFSz Kft) feladata. A szervezetek 100 %-os tulajdonosa az ÁPV Rt. A tenyésztő egyesületek – a futtatói egyesületekkel karöltve - a törvény adta feladatuknak megfelelően, szervezik és irányítják az angol telivér és az ügető tenyésztését Magyarországon.
A fejlett versenylótenyésztés csak nemzetközi szinten is eredményes lóverseny-rendezéssel és fogadásszervezéssel párosulva kerülhet olyan gazdasági helyzetbe, amely lehetővé teszi a vertikum működtetését. Ezért az ágazat teljes rekonstrukciójára van szükség.
A rekonstrukció lényege létrehozni egy olyan szervezeti és működési – lóverseny szervezési, rendezési és fogadásszervezési – struktúrát, mely képes megállítani a több mint egy évtizede tartó leépülési folyamatot és hosszú távon biztosítja a lóversenyzés fennmaradását, folyamatos fejlődését.
A rendszerváltozás előtt 1972-1986 között sikeresen működött a lóversenyzés, de a válság jeleit magában hordozta a rendszer. 1990 után az addigi szerkezet felbomlott és nem jött létre helyette egy működőképes új. Ennek eredményeként és a társadalmi gazdasági viszonyok teljes megváltozásával olyan helyzet alakult ki, amely napjainkban a vertikum létét fenyegeti.
A döntések elmaradásának okaként két tényező játszik szerepet, az egyik a különböző szinten lévő személyek alulinformáltsága, ismerethiánya és az, hogy ebből eredően az egész ügyet teljesen periférikusként kezelik, továbbá semmiféle elkötelezettségük nincs az ügy iránt. A másik ok az ingatlanspekuláció, amelyben egyes csoportok hosszútávon azzal számolnak, hogy a rendelkezésre álló teljes óriási értékű ingatlanvagyont meg lehet szerezni.
A lótenyésztésnek és a kapcsolódó tevékenységeknek nagyon komoly szerepe lehet a vidékfejlesztésben és az ehhez kötődő munkahely-teremtésben. Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a nemzeti, kulturálisértékeket képvisel és ugyanakkor a nemzetközi megítélésében is szerepet játszik. Egy jól működő lóversenyzés az egyébként a nemzetközi közvéleményben hazánkról amúgy is kialakult képet (lovasnemzet) erősítené. Ez az országimázshoz egy olyan segítség lenne, mely nem igényel új és komoly befektetéseket.
A jelenlegi állapotok bemutatása
A versenyszervezési és versenyrendezési tevékenységet a 100%-os állami tulajdonú Nemzeti Lóverseny Kft (NLKft.) végzi, a fogadásszervezést a 100%-os állami tulajdonú Magyar Lóversenyfogadást Szervező Kft, mely szervezetileg megegyezik az NLKft-vel.
A jelenlegi struktúrában a bevételek a fogadásszervező cégnél képződnek, mely a bevétele jelentős hányadát átutalja a versenyszervező, versenyrendező NLKft-nek. Ez az a szervezet, mely a lótulajdonosokkal, az idomárokkal és a tenyésztőkkel kapcsolatban áll és tőlük különböző címen beszedi a járandóságokat, illetve részükre a kifizetéseket eszközli. A versenyszervezési és versenyrendezési tevékenység általában nem nyereségorientált tevékenység.
Magyarországon jelenleg 1 versenypályán rendeznek versenyeket, a Kincsem Parkban, ami kombinált galopp és ügető pálya. A pálya építése alatt 3 éven keresztül a galopp versenyeket Alagon rendezték. Ezek a pályák az NLKft tulajdonában vannak.
Az NLKft. éves szinten közel 600 millió Ft veszteséget termel, melynek oka, hogy a fogadásszervezési árbevételek messze elmaradnak attól a szinttől, ami a fogadásszervezési, versenyszervezési és versenyrendezési költségek, illetve a versenydíjak biztosításához szükséges lenne. A veszteségek finanszírozására az ÁPVRt az elmúlt több mint 10 évben tulajdonosi hitel formájában közel 4,5 Mrd Ft-tal támogatta a társaság és ezáltal a lóversenysport fennmaradását.
Tenyésztés
A tenyésztés fő feladata, hogy a teljesítményvizsgálatban (a versenyekben) kitűnően szereplő lovakat kiválasztva továbbfejlessze a tenyészállományt és biztosítsa, hogy a jövőben is egyre jobb lóanyag álljon rendelkezésre. Ehhez rendelkezni kell olyan erőforrásokkal és infrastruktúrával, ami lehetővé teszi kiváló minőségű tenyészanyag fenntartását, használatát, a 11 hónapig tartó vemhesség során az anyakancák tartását, gondozását és a csikók felnevelését. Ez addig tart, amíg a csikók nem érik el a 1 ½ éves kort, amikortól elkezdődhet a versenyzésre való felkészítésük, illetve ameddig nem kerülnek értékesíthető állapotba. A tenyésztés jelentős kiadásokkal jár – a kancák és a csikók tartási és gondozási költségei – ugyanakkor bevételi forrásai korlátozottak. Általában a csikók értékesítése a meghatározó bevételi forrás, illetve a tenyésztési prémium és a versenydíjak abban az esetben, ha a tenyésztő futtat is, de ez sok esetben kényszerből történik. A tenyésztők a futtatókhoz hasonlóan önfinanszírozók, jellemző más tevékenységeken keresztüli keresztfinanszírozás.
A tenyésztő egyesületek a tevékenységet, mint elismert tenyésztő szervezetek végzik, az 1993. évi CXIV. törvény (állattenyésztési törvény) alapján az FVM ismeri el a tenyésztett fajtát és a tenyésztő szervezetet. Ez biztosítja azokat az alapokat, amelyek szükségesek a megfelelő szakmai munka végzéséhez. A tenyésztők a korábban az FVM támogatási rendszerében részesültek támogatásban, mely a fennállása alatt nagy segítséget nyújtott a tenyésztői kedv megmaradásához.
Az egész vertikumon belül a tenyésztők vállalják fel azt a részt, amelyik a legnagyobb anyagi, szellemi és időbefektetést igényel. A részleges privatizációt követő közel 15 év alatt a tenyésztők több milliárdos költségeket vállaltak fel és jelentős befektetéseket eszközöltek, biztosítva ezzel a teljes vertikum működéséhez szükséges lóanyagot. Közismert, hogy a tenyésztés hosszútávú tevékenység a döntések csak évek múlva éreztetik hatásukat. A folyamat komoly anyagi lekötéseket igényel, általában a rendszer többi szereplője nem érzékeli igazán azt, hogy milyen hosszú idő, sok energia és türelem szükséges addig, amig a fedeztetett kanca után megszülető csikóból kész versenyló lesz. A tenyésztők kimondatlanul abban reménykedtek, hogy az állami tulajdonos, mint partner megszabadulva a folyamatos költségektől nagy energiával lesz képes a versenyszervezés és fogadásszervezés kérdéseivel foglalkozni.
Egyértelmű, hogy a versenylótenyésztés az utóbbi években nem került jobb helyzetbe, mint a korábbiakban volt, a másfél évtizedes válság hatása továbbra is meghatározó, az állam gyakorlatilag magárahagyta a szereplőket. A teljesítményvizsgálat, biztosítja a tenyésztés számára az alapadatokat, de ezen túl a lóversenyipar alapjául szolgál, mely a fogadásszervezéssel megteremti a bevételek lehetőségét, a piacot. A jelenlegi állapotban az adatok kezelése, feldolgozása és szolgáltatása nagyon lassú és nem megfelelő, ez az egész ágazat működését lassítja és bonyolítja. Csak az adatok naprakész vezetésével, azok rendszeres megjelentetésével biztosítható a nyilvánosság és ennek segítségével a lóversenyzés - mint összetett rendszer - fegyelmezett és zökkenőmentes működése. A teljes vertikum csak akkor lehet eredményes, ha minden résztvevő felismerve a szükségszerűséget magas szinten együttműködik, ezt az egyszerű törvényszerűséget fel kell ismerniük azoknak, akik hivatottak döntéseket hozni.
1. sz. táblázat Tenyésztési alapadatok
2001 2002 2003 2004
Fedeztetett kancák (telivér) 379 415 370 319
Született csikó (telivér) 250 244 252 212
Fedeztetett kancák (ügető) 333 268 288 235
Született csikó (ügető) 218 207 167 161
Jelenleg hazánkban jelentősebb tenyészhely a telivér fajtában 4, az ügető fajtában pedig 3 működik.
Nemzetközi tapasztalat, hogy jól működő lóversenyzés mindenhol csak magas szintű tenyésztésre alapozódhat. Ebből következik, hogy a jövőkép csak a kitűnően szervezett és működtetett tenyésztésre alapozódhat.
Futtatás
A futtatás az a tevékenység, melynek során a versenylovak teljesítménye a versenyek során megmérésre kerül (teljesítményvizsgálat). A futtatók különböző korú lovakat – általában éves kortól – vásárolnak a tenyésztőktől, majd képzett idomárok gondjaira bízva tréningeztetik. Ez hasonlatos az embersport folyamataira, tehát erő, gyorsaság és technikai fejlesztés folyik, annak érdekében, hogy a ló minél jobb helyezést érjen el a versenyeiben, illetve az örökletes anyag hatása folyamatos fejlődés során maximálisan érvényesülhessen. A versenyekben a lovakat a zsokék (galopp), illetve a hajtók (ügető) irányítják.
A futtatók általában az idomárok közreműködésével a versenyszervező által kiírt futamokra nevezik a lovaikat. A galopp lovak átlagosan 5-8 versenyben indulnak évente, míg az ügető lovak akár 10-15 versenyben is futhatnak. Ugyanígy eltérés mutatkozik a versenyzés hosszának tekintetében. Míg a galopp lovak általában 5-6 éves korukig futnak, addig az ügető lovak általában 8-10 éves korukig is versenyeznek, igaz sok ügető általában 2 éves korában nem is fut, vagy csak keveset.
A futtatókat a ló árán kívül terhelik az idomítási (tréning) és tartási költségek, a versenyzéshez kapcsolódó eszköz és szállítási, illetve az állategészségügyi költségek, továbbá a versenyek nevezési díjai és a zsokék, vagy hajtók illetménye. Ezek a költségek egy évtized alatt több milliárd Ft nagyságrendűek voltak, ezzel a futtatók a rendszer működtetését biztosítják. A futtatók bevétele elsősorban a lovak által nyert versenydíjakból, illetve esetenkénti eladásokból képződik.
Hazai sajátosság, hogy a futtatók egy része a tenyésztők közül kerül ki, aminek fő oka, hogy a csikók értékesítése nehéz, ezért a versenyzés révén remélheti a tenyésztő, hogy bevételt realizál.
2. sz. táblázat Versenyzési alapadatok
Galopp 2001 2002 2003 2004
Versenydíj (+nevezési díj) 92,2 mio Ft 112,4 198,8 148,1
Futó ló 411 412 399 389
Futamok száma 331 323 310 321
Ügető 2001 2002 2003 2004
Versenydíj 130 millió Ft 161 190 198,6
Futó ló 501 479 498 541
Futamok száma 665 700 749 781
A 2004. évi európai adatok azt mutatják, hogy az ügetők számának 89 %-a a futamok száma. Korábbi nemzetközi vizsgálódások is hasonló eredményeket mutattak, 80-120 % szórással. A 2004. évi hazai adat 144 %, ez jelentősen meghaladja az európai átlagot és majdnem 1 ½ -szerese az ideálisnak tartott 1:1-es aránynak. Egy futamban átlag 10 ló indul, ez a fogadásszervezés szempontjából is kívánatos. A hazai lóállomány esetében is az lenne az ideális szakmai szempontok alapján, hogy a lovak annyi versenyben indulnának, mint ahány ló rendelkezésre áll. Így elérhető lenne, hogy a lovak ritkán találkozzanak egymással, szemben a jelenlegi gyakorlattal.
A futtatók/lótulajdonosok, alapvetően saját erőből, illetve a versenydíjakból állják a futtatás költségeit. A galopp esetében egyedül a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft Dióspusztán az, amelyik állami tulajdonban van (kb. 40 ló), míg az ügető esetében nincs állami tulajdonossal rendelkező futtató.
Versenyszervezés, versenyrendezés és ingatlanhasznosítás, vagyonkezelés
Ez a feladat általában három jól elkülönülő részre bontható.
Versenyszervezés
Ez fontos szakmai feladat, melynek célja a lovak teljesítményvizsgálatának, azaz a versenyzés kereteinek kijelölése. Mind a galopp, mind az ügető versenyeken kulcsfontosságú feladat a versenynapok számának, illetve az egy napon belüli futamok számának a meghatározása, a versenyfeltételek és a díjazás megállapítása. A versenydíj minden évben előre meghatározott mértékű, és alapvető célja, hogy a versenyló állomány mennyiségének és minőségének szinten tartását és javítását biztosítsa.
A versenyszervezés költségei alapvetően a humán költségekből, illetve a kapcsolódó logisztikai és irodai kiadásokból állnak.
A jelenlegi viszonyok között a legérzékenyebb kérdés a versenyzés helyzete. Ez az a terület, ahol a szakmai szervezetek érvényesíthetik rövid és hosszú távú elképzeléseiket a fajták jövőjével kapcsolatban. Technikailag az ügető és galopp versenytitkárságon zajlik a versenyek kiírása, azaz a propozíció készítése, melyet a mindenkori lóanyag szakmai színvonalához kell igazítani. A feszültségek legnagyobb forrása pont ez a szakmai munka, mivel a tenyésztő egyesületek véleménye, szakmai kívánalmai nem kerülnek be a propozícióba, ezzel veszélyeztetik a teljesítményvizsgálat szakszerűségét.
A propozíció készítése kétélű fegyver, egyrészt indukálhatja a csalást és az érdektelen versenyeken keresztül magára a fogadási forgalomra is hathat negatívan, ugyanakkor a versenytechnika legfőbb eszköze. A szakmának olyan versenykiírásra van szüksége, amelyik a teljesítményvizsgálatot a leghatékonyabban szolgálja, igazodik a lóállomány színvonalához, ugyanakkor kiegyensúlyozott és érdekes versenyek feltételeit teremti meg. A propozíció egy olyan eszköz, melynek segítségével megteremthető az optimális versenynapok (futamok) és versenydíj aránya és ezzel a fejlődés iránya meghatározható.
A fentiekből következik, hogy a versenyszervezőnek nemzeti kézben kell maradnia. Javasoljuk, hogy a szakmai szervezetek hozzanak létre egy konzorciumot (kht. formában). Ennek az új szervezetnek kell elvégezni a rendszerváltozást követően kiszervezésre került feladatot. Az újonnan létrejövő szervezet már egy kézben fogja össze a teljesítményvizsgálatot és biztosítja a tenyésztés számára az alapadatokat.
Versenyrendezés
A versenyrendezés gyakorlatilag minden olyan tevékenységet jelent, amely azt biztosítja, hogy a versenyszervezők által meghatározott keretek között a verseny megrendezésre kerüljön, illetve ehhez kapcsolódóan a közönség számára megfelelő szórakozási lehetőséget nyújtson. Kiemelt feladat a versenyzés körülményeinek megteremtése – a kiszolgáló infrastruktúra biztosítása, a futamok lebonyolítása – és a nézőközönség szórakozásával kapcsolatos teendők – beléptetés, a nézőtér előkészítése, a vendéglátás, és rendezvények megszervezése.
A versenyrendezés költségei több összetevőből állnak. Ezek között legfontosabb a pálya állapotának és a szükséges körülményeknek a biztosítása, a versenytér folyamatos karbantartása, de ehhez kapcsolódik egy sor olyan járulékos költség is, melyek csak esetenként merülnek fel.
Jelenleg ezen a területen tapasztalható a legkisebb feszültség és itt éri a futtatókat a legkisebb érdeksérelem. Ugyanakkor az NLKft, mint versenyrendező működése pazarló és nem költséghatékony, alapvető hibáktól terhes, mivel nem veszi figyelembe a versenyzés teljes szakmai követelményrendszerét. Amennyiben a versenyrendező optimális körülményeket biztosít, az kedvezően hathat a futtatói kedvre, de magára a fogadási forgalomra is. Az utóbbi évtizedben a futtatók száma mindkét üzemágban folyamatosan csökkent, mely tendenciát mindenképpen meg kell állítani.
Fogadásszervezés
3. sz. táblázat Fogadási alapadatok (millió Ft)
2001 2002 2003 2004
Brutto totalizatör forgalom (galopp) 293 430 433 458
Brutto totalizatör forgalom (ügető) 642 906 912 852
Összesen 935 1336 1345 1310
A lóversenyfogadás a szerencsejáték egy sajátos ágazata, ez biztosítja a teljes lóverseny-vertikum számára a fő bevételi forrást. Fogadni a versenypályán, illetve a fogadóirodában lehet a futamok indításáig. Jelenleg az tapasztalható, hogy egyre többen fogadóirodában teszik meg tétjeiket, a pálya látogatottsága csak nagyversenyek alkalmával jelentős. Magyarországon totalizateur fogadási rendszer működik, a megjátszott tétek 70%-át osztják fel a nyertesek között futamonként és játékformánként. Jelenleg nincs bukmékeri fogadási rendszer és nem kívánatos a jövőben sem, mivel a jelenlegi viszonyok között a lóversenyzésre ez károsan hatna, mert a rövidtávú érdekei lennének elsődlegesek. A versenyeket a Fix Tv élőben közvetíti, így lehetőség van a futamok megtekintésére a pályán kívül is Budapesten és vonzáskörzetében.
A legfőbb gondot a finanszírozás oldalán az okozza, hogy az állam, mint tulajdonos a rendszerváltozás óta eltelt 15 év alatt képtelen volt megoldani a fogadásszervezés helyzetét. Kézenfekvő lenne, ha az állami tulajdonú Szerencsejáték Rt. országosan kiépített hálózatán keresztül is lehetne fogadni. A lóversenyfogadás hozzáférhetőségét csak részben határozza meg a pályaszám, a másik fontos összetevője a pályán kívüli fogadások elérhetőségének a biztosítása.
A lóversenyzés, mint szerencsejáték-piaci termék speciális jellemzőkkel bír:
- a szerencsejáték piacon a lóverseny esetében a legdrágább előállítani a fogadási eseményt (magas versenylótartási és szervezési költségek, komoly ingatlanigény stb.),
- az egyéb sporteseményekhez képest a lóversenyzés esetében a fogadás sajátosan nem melléktermék, hanem döntő a sportesemény létrejötte szempontjából,
- a pályán történő fogadás időigénye, járulékos költségei (utazás, étkezés stb.) magasak, ugyanakkor a fogadási tevékenység intenzitása alacsony,
- különösen igaz rá az, amely a sportfogadásnál általában is fennáll - szemben az egyéb szerencsejátékokkal - a játékban történő részvétel előképzettséget, folyamatos tájékozottságot igényel,
- a nagy lóverseny-kultúrájú országokban a pályán történő fogadás egyben a társadalmi érintkezés fontos színtere, nagy presztízsértéke is van,
- a fogadónak lehetősége van több alkalommal (futamonként) ismételten szerencsét próbálni, ez arra is módot nyújt, hogy a nyereményt újra játékba forgassák.
A lóversenyzés számára a piacot, az ágazat pénzügyi konszolidációját nem a költségvetés, hanem perspektivikusan csak a fogadási bevételek jelenthetik.
A pályán és a pályán kívül történő fogadások nemzetközi részarányai az összes fogadási bevételben azt mutatják, hogy a pályán kívül történő fogadások részaránya Magyarország esetében kirívóan alacsony volt a korábbi években. Ez a tendencia mára megváltozott, az idei első félévi adatok alapján a galopp esetében 52-48 %, az ügetőnél 37-68 % arány alakult ki, ahol az első szám a pályán feltett fogadásokat jelzi. A külső fogadásokat 8 saját fogadóirodában és 13 szerződött vendéglátó helyen lehet megtenni.
A pályán kívüli fogadóhálózat kiépítését két lépcsőben célszerű megvalósítani: először Budapesten és környékén, majd a bevételek függvényében országosan. Fontos, hogy lehetőség nyíljék új fogadási formák (elsősorban jackpot jellegű játék) bevezetésére, illetve a fogadási lehetőségek intenzitásának növelésére, a technikai lehetőségek (mobil, Internet, stb.) kihasználására. A külföldi versenyek esetleges megjelenése a kínálatban, csak és kizárólag a lóverseny érdekkörében üzemelő totalizateur keretein belül valósítható meg.
Ingatlanhasznosítás
Ez a tevékenység általában összemosódik a versenyrendezési feladatokkal, azonban szigorúan nézve ez egy különálló feladat. Ide tartozik a versenyzéshez kapcsolódó infrastruktúra – ez elsősorban a versenypályát és a trenirozási lehetőségek magas szintű biztosítását jelenti – működtetése, a versenyekre való felkészítése, valamint a versenynapokon kívüli időszakban a pálya és a kapcsolódó létesítmények egyéb célú hasznosítása.
Az ingatlanhasznosítás esetében a versenyrendezésből származó bevételek (box, pályahasználat, stb.) mellett az egyéb hasznosítási tevékenységekből származó bevételek jelentkeznek.
A lóversenyzéshez szükséges ingatlanok körének meghatározása
A lóversenyzéshez szükséges ingatlanok körét az iparág jövőképéből kívánjuk levezetni. A jövőkép eléréséhez olyan infrastruktúrára van szükség, amely megfelelő színteret biztosít:
- a fogadóközönség széles köreinek megcélozásához, színvonalas szórakozási és sportlehetőségek sorának felvonultatásával,
- nemzetközi színvonalú versenyek rendezéséhez,
- nemzetközi színvonalú tréningezési lehetőség biztosításához a versenylóállomány javítása céljával,
- a versenylovak megfelelő elhelyezéséhez.
A Kincsem Park
A lóversenypályának és kiszolgáló létesítményeinek helyet adó központi telek mellett az alábbi területek helyzetét tisztázni kell:
- az un. Szürke Ház és Sárga Házak telkeinek leválasztása (36 + 16 bérlakás),
- a Fehér úti oldalon létrejövő 5 db telek sorsának meghatározása,
- az Albertirsai út oldalán található 5 telek milyen módon egészítheti ki a lóversenypálya működését.
A Fehér úti telkek jelenleg teljesen kihasználatlanok, kedvező adottságokkal rendelkeznek kereskedelmi célú hasznosítás szempontjából. Az összesen 2,3 ha-os terület jelentős, akár 1 milliárd forintot is meghaladó értéket képvisel és a telkek értékesítése elvben megindulhat a telekmegosztás földhivatali bejegyzését követően.
A Fehér úti telkek között található jelenleg üres 15 ha-os ősgyepes terület hasznosítására a legjobb megoldás az, ha a Nemzeti Lovarda ide kerül áttelepítésre, mivel ez ideális helyszín erre a célra. A területen jelenleg egy 9 lyukú golfpálya építése folyik.
Lóversenypálya és kiszolgáló létesítmények
A kiemelt sportterület övezeti besorolású, műemléki védettséget élvező ingatlanon - mely 74,9 ha területű - található mintegy 28 hektár területen a pálya, 20 ha-on a lelátó és környezete, 12 ha-on az új ügető istállók (300 box), beálló istállók (126 box) és a régi galopp istállók egy része (260 box), valamint kb. 10 ha egyéb terület (víztorony, utak, gazdasági udvar, munkásszálló, gépszín, stb.).
Az Albertirsai úti telkek az úttal párhuzamosan helyezkednek el egy sávban, a lóversenypálya közelében, területükön gazdasági udvar, lakóépületek, használaton kívüli munkásszálló, irodaház, istállók ill. nyergelők helyezkednek el.
A lakáskérdés leválasztása
Az ingatlanok rendeltetésszerű használatának, illetve fejlesztésének legfőbb akadálya a lakáskérdés. Az érintett 192 lakás közül 52 lakás társasházzá alakítása és értékesítése megoldást jelent, 140 lakás kiváltását csak mint szociális problémát lehet megoldani ez állami/önkormányzati források igénybevétele nélkül nem reális.
Alagi telephely
Erre a területre szükség van a megfelelő tréningezési lehetőség biztosításához egy tréningpálya és alternatív versenypálya fenntartásával.
Jelenleg a telivér lovak elhelyezésének biztosításával és a szükséges tréningterületek (füves pálya, homokos pályák, karámok, jártatók) biztosításával lehetővé teszi a telivér lovak nagy helyigénnyel rendelkező tréningezését, amely a Kincsem Park területén nem biztosított.
A terület rendelkezik azokkal az adottságokkal, amelyekre építve a versenyló trenirozáson túlmenően más lovassportok központjává is ki lehet építeni, melyek hozzájárulhatnak a terület jobb kihasználtságához. A területen lévő 7 lovas telep mindegyikének a központjában található ősfás környezetben egy kúria jellegű épület.
Lóversenypálya és kiszolgáló létesítmények
53,1 ha területű kiépített galopp versenypálya a szükséges lelátóval, kiszolgáló épületekkel és területekkel. Az ingatlan külterületen helyezkedik el Dunakeszi lakóterületének közvetlen szomszédságában, a vasútállomás közelében. Az ingatlan sporttelep övezeti besorolású.
A versenypálya működtetéséhez kapcsolódó ingatlanok
A lóversenypályához észak-nyugati irányból kapcsolódnak azok az ingatlanok, amelyeken a versenypálya működését kiszolgáló istállóépületek, szénapajták, karámok, helyezkednek el. Ez egy 58,5 ha-os területű belterületi ingatlan. Az ingatlanokon található 13 db istállóépület 325 box férőhellyel. Szintén az ingatlanokon található még elszórtan, különböző műszaki állapotban lévő épületekben 93 db lakás.
Téli pálya
54,2 ha (erdő, gyep művelési ágú) összterületű, a Dunakeszi külterületén található ingatlanok tréningpálya funkciót töltenek be. Nyugatról a 2/A főközlekedési út határolja, enyhén dombos, részben erdős, bokros terület.
A Téli pálya értékesítése folyamatban van. A Natura 2000 Természetvédelmi Projektben ez a terület nem szerepel – így védelme nem megoldott. Jelenleg 2 vevő nyújtott be pályázatot a Téli pálya megvételére az ÁPV Rt.-hez.
Az alagi telephely konszolidálása a lakáskérdés megoldásával és a tágabb értelemben vett lovassport-központ irányába történő fejlesztésével lehetséges.
Az ingatlanok hosszú távú védettsége nem biztosított. Az NLKft. tulajdonában lévő ingatlanok közül azon ingatlanok, amelyek az ingatlan-nyilvántartásban sportterület besorolással szerepelnek, nem tartoznak az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi LXV. törvény hatálya alá. Ez azt jelenti, hogy esetleges értékesítésük esetén nem vonatkoznak rájuk azok a szigorú korlátok, amelyek egyébként a sportcélú ingatlanok védelmét biztosítják.
A lóversenyzéshez szükségképpen azonosított ingatlanok tulajdonbantartásának lehetőségei, melyek megteremthetik a hosszútávú védettséget.
- A lótenyésztő és lovas szakmai szervezetek konzorciumába, közalapítványába és/vagy non-profit kht-be kerül, azzal a kikötéssel, hogy az ingatlanok csak a lóversenysport, lovassportok, illetve ezeket kiegészítő egyéb sportok, valamint kapcsolódó szolgáltatások céljára használhatók és csak miniszteri engedéllyel értékesíthetők, illetve terhelhetők.
- Tartós állami tulajdonban tartás, azzal, hogy a PM felügyelete alatt álló Kincstári Vagyoni Igazgatósághoz kerül.
- Önkormányzati tulajdonba adás azzal a kikötéssel, hogy az ingatlanok csak a lóversenysport, lovassportok, illetve ezeket kiegészítő egyéb sportok, valamint kapcsolódó szolgáltatások céljára használhatók és csak miniszteri engedéllyel értékesíthetők, illetve terhelhetők.
Jelenleg az ingatlanhasznosítás és tulajdonlás funkciója egy kézben, az NL Kft.-nél található. Az ingatlanhasznosításról, hosszú idő óta folytat tárgyalásokat az érintett önkormányzatokkal, ingatlanos cégekkel, illetve potenciális befektetőkkel, eddig eredménytelenül.
A vagyonkezelő feladatok ellátására, az ingatlanhasznosítási koncepcióval összhangban, egy non-profit alapon működő szervezetet kell megbízni.
A társaságnak az ingatlanhasznosításból keletkezett nyereségét a lóverseny vertikumba kell visszaforgatnia.
Összefoglaló
Tanulmányunkból látható, hogy a hazai lóversenyzés helyzete rendkívül szerteágazó és bonyolult. Az állam, illetve a képviselője az ÁPV Rt. igyekszik megszabadulni a lóversenyzés minden nyűgétől és terhétől (a tulajdonosi kölcsön mértéke mára elérte a 4,5 milliárd forintot). Ugyanakkor nem tett semmit a struktúra átalakítására.
Az ingatlan portfolió területén – amely az egyik legérzékenyebb terület – az alapvető intézkedések sem történtek meg ebben a politikai ciklusban.
A versenyszervező és rendező Nemzeti Lóverseny Kft., folytatva a korábbi vezetők „hagyományát” pazarló gazdálkodást folytat. Különböző beruházásokat hajtanak végre, ugyanakkor a rendszer alapját képező futtatók versenydíj kifizetését folyamatosan halogatják (jelenleg történik csak az áprilisi versenydíjak kifizetése). A jövőt érintő koncepcionális munkát nem folytatnak, arról még a szakmai szervezetekkel tárgyalni sem hajlandók.
A 3 milliárd Ft értékű, mintegy 7 évig tartó komplex pályarekonstrukció elkészült. A 4000 látogatót befogadó tribün közel 7000 m2 hasznos belső területtel rendelkezik, melyben az éttermek, irodák jelenleg bútorozatlanul, üresen állnak.
A szakmai szervezetek úgy vélik, hogy az önfinanszírozó és a nemzetközi normáknak megfelelő, sikeres magyarországi lóversenyzés megvalósulása nem illúzió és előteremthetők mindazok a források, melyek a teljes vertikum egyensúlyban tartásához szükségesek.
Halaszthatatlan, sürgős teendők a célok eléréséhez.
1. A lóversenyágazat finanszírozása az átmeneti időben
Kormányhatározat szükséges a lóversenyzés veszteségeinek további állami finanszírozásáról, hogy a vertikum működőképessége fennmaradjon és elkerülhetővé váljon a további – a lóversenyzéshez nélkülözhetetlen ingatlanok értékesítését is magában foglaló - vagyonfelélés.
2. Lóversenytörvény
Halogatás nélkül, azonnal meg kell kezdeni egy olyan lobbi-tevékenységet, amely a lóversenytörvény megszületését kezdeményezi, mely egységes keretbe foglalt, kiszámítható szabályozási környezetet teremt. A törvényalkotás során figyelembe kell venni a szerencsejáték piaci, sport és agrárgazdasági vonatkozásait, kiemelten kezelve a lóversenyzés céljait szolgáló ingatlanok és infrastruktúra állami tulajdonban történő megőrzését, vagy annak olyan szervezetnek történő átadását, mint pl. közalapítvány.
3. Tulajdonosi és szervezeti változtatások
Szükséges egy olyan kormányzati döntés, amely mind a versenyszervezés, versenyrendezés mind az ingatlankezelés, mind a fogadásszervezés területén integrált szemléletet képviselő tulajdonos megjelenését teszi lehetővé. Fel kell állítani egy munkacsoportot, mely haladéktalanul megkezdi az új szervezeti struktúra kidolgozását. A lehetséges működési modellek (Közalapítvány, Rt, Kft., Kht.) - melyek a szakszerű működést helyezik előtérbe.
4. Fogadásszervezés
A fogadásszervezéshez bővíteni és korszerűsíteni kell a fogadási hálózatot, ez a kérdés hosszú évek óta napirenden van, de ebben szinte semmi sem történt. Információk szerint a PM tervezi a koncesszió kiírásának az előkészítését az ősz folyamán. Ezzel kapcsolatosan el kell azt érni, hogy az MLLSz-t vonják be az előkészítő munkába és a koncesszió csak akkor kerülhessen kiírásra, ha a szakmai szempontok, a szakmai érdekek teljes mértékben érvényesülnek.