Kincsem az egyetemes telivértenyésztés és futtatás történetében olyan egyedülálló teljesítményt produkált e sportban, ami örök időkig felülmúlhatatlan lesz. A 140 évvel ezelőtti történet, diadalmas karrier. Könyvek lexikonok, festmények, szobrok, emlékversenyek, színdarabok és lehetséges, hogy hamarosan egy film is megörökítik, de most egy kicsit másképp idézzük meg Kincsemet.
Egy versenyló másfél évesen kerül tréningbe és kétévesen kezd el versenyezni. Így volt ez Kincsemmel is. Azzal a különbséggel, hogy nem a tulajdonos színeiben indult először versenyben. A Blaskovits színek a fehér test, világoskék sapka 1863. június 6-án a Nemzeti Díjban jelentek meg először a 3 éves pej mén CSERHÁT futásakor. S hogy miért választotta ezeket a színeket Blaskovits, erre ezt válaszolta „a fehér mint a Tápiószentmártoni istálló fala, mely felett a kék égbolt őrködik.
1876. június 21-én Hoppegartenben Kincsem első startjánál kék-sárga ujjak, kék-sárga csíkos sapkát viselt Madden, vagyis a tulajdonost képviselő Sztáray János színeit viselte Kincsem, mivel Blaskovits nem volt Jockey Club tag és így tőle nem fogadtak el nevezést. Ezen időkben a futtatók között szokás volt, hogy szövetségben futtattak. Ilyen volt a Sztáray Herceg Czetwertynski Szövetség. Emiatt futott Kincsem 4. versenyében július 29-én a németországi Doberanban fekete, sárga csíkos test, fekete sapkában. Majd mikor itthon Sopronban futott a Polgárok Díjában, akkor öltötte magára Madden a Blaskovits színeket.
Angliában, Goodwoodban 1878. augusztus elsején a napi Turf-ban ez áll. Blaskovitz „ORANGE BLUE CP” Tehát itt egy újabb szín narancssárga test és kék sapka. És még mindig van egy újabb változat Deauville-ban több mint két héttel Madden tiszta fehérben (fehér dressz, fehér sapkában) állt starthoz KINCSEM. Ennyit a dresszek színének változatosságáról.
1876-ban kétévesen, mikor először futott az első magyar lóversenytéren Rákoson, október 15-én, már elárulta kivételes tehetségét. A versenyről, mely egy kétévesek számára kiírt 500 öles verseny volt, így ír Báró Hoeller Móric, A KINCSEMEK c. könyvében.
„A táv 500 ölnek, azaz 948 méternek volt kiírva, de a pálya rosszul lévén felmérve az 800 méternél több alig lehetett. A start helye két sor fa között a pálya túlsó oldalán volt. A starter, Cavaliero még mielőtt a lovak lecantereztek, már ott állt az oszlopnál a bokrok között. Kiérve a mezőny, felállott egy sorba, kivéve Kincsemet, amely hátrafordulva legelészett, amit a starter észre nem vévén gyorsan kilépett a bokrokból és lecsapta a zászlót. Kincsem legalább 40 öllel maradt le, a távnál Madden felzárkózott a kancával és igen biztosan nyert, Csalogány második, Little Luder harmadik, azután Helene, New York, Hilda, Virey, Légy-ott, Sennerin és Gardenia következtek. A teljesítmény értékét még növelte, hogy a második, az idén tavasszal Angliában is győztes Csalogány ekkor még nagyon gyors volt. A versenyben lovagló jockeyk közül a nálunk megtelepedett Butters és Smart nem egyszer emlegették ezt, mint egy csodát, amelyhez foghatót egész életükben nem láttak… ” Erre a kivételes teljesítményre, hogy 800 méteren nyerjen 80 méterrel később indulva csak KINCSEM volt képes.
Lépésben indultak és az első 400 métert trappban tették meg a lovak, majd KINCSEMET „beugratta galoppba” Madden…, végül 4 hosszal nyert. Ez Hamburgban történt a 2800 méteres Renard-Rennen-ben, az hogy lóversenyen trappban tegyék meg a táv első részét, szinte hihetetlen.
1874. március 17-én ellett Kincsem, de hogy hol, erre az idő múltával több hely neve is felmerült. Az 1908-ban megjelent „Die Rassen Des Pferdes” Graf C.G. Wrangel-nél a következőket olvashatjuk. Blaskovits Ernő tenyésztette és Tápiószentmártonban született. Talán legvalószínűbb Krúdy Gyula-Pálmay Henrik: Starttól a Célig című művében, mely 1922-ben jelent meg - a magyar lóversenyzés történet legkiválóbb múlt századi remeke - úgy írja, hogy Kincsemet Blaskovits Ernő tenyésztette és Kisbéren született.
És nézzünk egy biztos hiteles forrást az 1939-ben Berlinben megjelent Hippologisches Lexikon-t, melyben a K betűnél KINCSEM címszó alatt ez olvasható Am 17. 3.1874. in Napagedl geboren… azaz Napajedlában született…. Ez egy újabb szinte elképzelhetetlen szülőhelye KINCSEM-nek. E lexikon szerint KINCSEM cseh lenne?
Lótenyésztés című munkájában (1946) Hámori Dezső azt állítja, hogy KINCSEM-et a Kisbéri ménes tenyésztette és Kisbéren is született.
Megtörtént már a történelem folyamán Homérosszal is, hogy több, az ő esetében 7 város, tudta szülöttjének. Úgy látszik, a verhetetlen kanca szülőhelyéért is többen vetélkednek.
Egy német forrás a Lipcsében megjelent Das Buch vom Pferde azt írja, hogy 53 versenyt nyert. De az 1961-ben Dr. Éber Ernő neve alatt kiadott, a „Magyar Állattenyésztés” c. műben már csak 52 győzelmet jegyez KINCSEM-nek. Az előbb idézett Hámori könyv is csak 52-ről tud, de Dr. Éber Ernő 1961-ben külön kiemeli, hogy Kincsem 2-szer is megnyerte a Badeni Nagydíjat és kétszer futott holtversenyt, vagyis mindezen források nem adnak KINCSEMNEK 54 győzelmet.
A kor nagy lóportré festői szívesen választották témául KINCSEMET. 1878-ban például Pálik Béla készítette el Kincsem portréját. A bécsi Sport című szaklap cikkéből idézünk, mely a képről írt kritikákat tartalmazza. Próbálja finoman körülírni, miért tartja gyengének a művet. Ezt írja többek között: „ha a nyak partie és a mar túl egyenesnek látszik és ha a festő… nem is egészen találta el a portrét…Pálik a környezetre nem fordított gondot… És mindezt a kor remek angol trénere John Reeves röviden így fejezte ki mikor megpillantotta a képet „Kár volt a vászonért” S hogy ezeknek a kritikáknak van némi alapjuk, talán akkor ébredünk rá, ha megtekintjük Emil Adam ugyanebben az időben festett Kincsem portréját.
Most, mikor a KINCSEM szakirodalmába visszatekintünk, ne befolyásoljanak minket e nem hiteles adatok.
Inkább nyugtasson meg minket Peter Towers-Clark-nak a Stud and Stable c. angol szaklapban a veretlen versenylovakról írt cikke, melyből a következő sorokat idézzük: Egy dolgot állíthatunk teljes bizonyossággal: modern körülmények között egyetlen ló sem fogja valaha is beállítani a magyar kancának, Kincsemnek a múlt század végén felállított rekordját, ötvennégy verseny vereség nélkül öt különböző országban. „A cikk felsorolja a veretlen lovakat: a sorrend KINCSEM három legjobb követőjével, KINCSEM 54, ECLIPSE 19, ORMONDE 16, RIBOT 16 győzelem vereség nélkül.
Végezetül: Kincsem csak egy volt a turf világtörténetében és nagyon kétséges, hogy valaha is lesz egy második.
Száraz György