Az EMHF (European and Mediterranean Horseracing Federation) egyik fő törekvése az úgynevezett „kis” országok felzárkóztatása. Ebből a célból a versenyszervezők számára különböző szemináriumokat szervez, ahol a vezető lóverseny országok tudásukat és gyakorlatai tapasztalatukat megosztják a kisebb országokkal. Ennek keretében a francia galopp versenyek rendezője és szervezője, a France Galop a doppingellenes küzdelem aktuális kérdéseiről tartott két napos szemináriumot május végén. A magyar versenyszervezőt, az EMHF vezetőségének tagja, a Párizsban dolgozó lóverseny szakember Hegedűs Zsolt, Dr. Szabó Ferenc pálya állatorvos és Krebs András versenyintézőségi tag képviselte.
Az előadássorozat házigazdája, Dr. Paul-Marie Gadot nyitóbeszédében a dopping elleni küzdelem két legfontosabb céljáról, a lóversenysport presztízsének megtartásáról és javításáról, valamint a lovak védelméről beszélt. A lóversenysport legnagyobb kihívásának, az ostorhasználatot és a dopping elleni küzdelmet tekinti. Utóbbi sikeréért a France Galopp több tíz millió eurót költ éves szinten a Cheval Francais-vel, az ügetőversenyek szervezőjével együttműködve. Ezt a törekvésüket támasztja alá, hogy míg 2000-ben a galoppversenyek 76,9%-ban tartottak doppingellenőrzés, addig a tavalyi évben az ellenőrzött versenyek száma elérte a 99,7%-ot. Az ellenőrzési osztály vezetője hangsúlyozta, hogy nem elég csak a futó lovak folyamatos kontrolja, éppen ezért az elmúlt években folyamatosan növelték a tréningtelepek és a versenyistállók hétközi ellenőrzést. Komoly a lemaradásunk a franciákkal szemben, ez akkor tudatosodott bennem, mikor a tréninglistáról kivett lovak szúrópróba szerű doppingellenőrzésének a fontosságáról beszélt. A következő szezontól további ellenőrzések várhatók. A doppingellenőrök a méneseket, a választási csikókat és a yearlingeket is ellenőrizni fogják, hiszen a jelentős és folyamatosan növekvő tenyésztési prémium miatt, megnőtt a veszélye annak, hogy a csikókat növekedési hormonnal és anabolitikus szteroidokkal kezelik.
Előadása végén ismertette a tavalyi év legfontosabb számait, mely mindenkit megdöbbentett. 2012-ben 10.514 telivér állt tréningben Franciaországban, akik 7.135 sík és ugróversenyben szerepeltek. Ezekben a futamokban 12.048 doppingvizsgálatot tartottak. A tréningtelepen ellenőrzött lovak száma 915, míg a tréningből kikerült lovak közül 159-en végeztek doppingvizsgálatot (nálunk 36 doppingvizsgálat volt a galoppon, 61 az ügetőn 2012-ben). Ez a felfoghatatlanul magas szám (12.048 dopping vizsgálat) úgy jön ki, hogy a „mezei”, azaz a nem PMU fogadásszervező által felügyelt regionális versenyekben, szúrópróba szerűen futamonként egy vizsgálatot tartanak. A „sima” PMU futamokban kettő dopping vizsgálat van (nyerő és még valaki a mezőnyből). A PMU zászlóshajójában a Quinté +-ben (itt lehet ötös befutót játszani milliós nyereményért) az első ötről, a Gr-II-es versenyben az első kettőről, a Gr-I-es versenyben az első háromról vesznek le automatikusan dopping mintát. Dr. Gadot a francia pozitív doppingeredményekről is nyíltan beszámolt. 1998-ban 10.000 startra 6 pozitíveset jutott, ám hála a rendkívül szigorú és gyakori ellenőrzésnek ez a szám 3-ra csökkent 2012-re. Tavaly 27 pozitív esetük volt a verseny utáni doppingellenőrzés során, a tréningtelepek ellenőrzésekor 5 alkalommal találtak pozitív esetet.
Másnapi előadásán az idomári felelősséget, valamint a kezelési napló pontos és precíz vezetésének fontosságát hangsúlyozta. „Mindenért a tréner a felelős!” - foglalható össze tömören mondandója lényege. A trénernek - nem csak a versenyen - folyamatosan rendelkezésre kell állnia és a legmesszebbmenőkig együtt kell működnie a hatóságokkal (dopping ellenőrök, versenybírók, felügyeleti szervek stb.) Az ellenőrök a tréningtelepi ellenőrzés során az aktuális tréninglistán szereplő lovakat és azok számát hasonlítják össze a versenyistállóban talált lovakkal. Eltérés esetén 75 eurós büntetésre számíthat a tréner lovaként. A doppingvizsgálat csak a pontos azonosítás után kezdődik. A kezelési napló pontos, szakszerű vezetésén a tréner és a ló karrierje múlhat. Egy pozitív doppingeredménnyel szemben, a tréner vallomását, vagy önhibáján kívüli döntését csak a megfelelően vezetett kezelési napló támaszthatja alá.
Az elméleti órák után jött a gyakorlat. A délutánt terepen töltöttük a longchampi versenypályán. Vezetőnk Dr. Isabelle Guizien volt, a versenypálya vezető állatorvosa. A versenyeket nem a tribünről, hanem a háttérből, az istállókból néztük. Lenyűgözve figyeltük, hogy az állatorvosi csapat a ló vezetőkkel összhangban milyen hatékonyan dolgozik a versenynapon. Nem túlzás a CSAPAT szó használata, hiszen egy hétközi sík versenynapon 2 állatorvos és 7 asszisztensből álló stáb (1 vezető, 1 azonosító, 1 mintavétel csomagoló, 4 mintát levevő munkatárs) dolgozik. A vizelet vagy vér vételének folyamata (ló azonosítás, kezelési napló, dopping doboz, jegyzőkönyv stb.) 95%-ban megegyezik a hazai gyakorlattal. Ami új volt, hogy a doppingvizsgálatra kötelezett lovak vezetőinek a karjára egy sárga vényvisszaverő pántot raktak, így a lenyergeléskor a közönség is látja már, hogy kit visznek doppingvizsgálatra. A sárga karszalag másik előnye, hogy mikor a lovat visszaviszik az istállókhoz ahol 50-60 lovat is vezethetnek egyszerre, az asszisztens egy pillanatra sem tudja szem elől téveszteni a vizsgálatra kötelezett lovat, míg azt lemossák és sétáltatják. A másik újdonság az volt a számomra, hogy mielőtt a mintavételre beviszik a lovat a bokszba szájkosarat kap, így utólag az esetleges vétkes tréner nem tud hivatkozni, hogy a dopping bokszban valami tiltott anyagot evett vagy ivott a lova. Úgy gondolom, hogy mind a karszalag, mind a szájkosár itthon is kivitelezhető. E két eszköz használata növelné a fogadói bizalmat, és hozzájárulna a doppingvizsgálatok tisztaságáról alkotott kép fokozására.
A szeminárium másik érdekes előadását Dr.Yves Bonnaire a Laboratoire des Courses Hippiques (LCH) igazgatója tartotta, aki az elméleti ismeretek ismertetése után a szigorúan őrzött Párizs melletti doppinglaboratóriumban elmagyarázta az egyes részfeladatokat végző munkatárainak a feladatát, majd bemutatta a minták útját a laborba érkezéstől a kiértékelésig. Az LCH akkreditált doppinglabor vizsgálja a francia lóversenysport évi 33.000 mintáját (12.000 galopp, 21.000 ügető), továbbá 20 ország - köztük Magyarország - 12.000 elküldött mintáját. A professzor tudatosította mindenkiben, hogy a labor és a vizsgálatokat végző orvosok munkája, hozzáértése, elfogulatlansága megkérdőjelezhetetlen. A másik kulcsszó, az anonimitás. A laborba érkezett mintaanyagok a lovak nevének feltüntetése nélkül érkezik meg. Csak vonalkód és egy kódszám található a csomagon, a dobozban és a kémcsöveken, melynek kicsomagolása után a labor egy újabb kóddal látja el azt. A vizsgálatra beküldött anyagok innen kerülnek a különböző robotokba, ahol emberi kéz érintése nélkül fecskendezik fel a vizeletet és a vért a vizsgálatokra. Arra a kérdésre válaszolva, hogy mi a szerencsésebb a vizsgálat szempontjából, a vizelet vagy a vér, azt a választ kaptuk, hogy törekedni kell a vizeletre, de a doppingvizsgálatok nagy száma miatt sok esetben csak vért kap a labor. Ami nem gond, hiszen vannak olyan anyagok, amelyek a vérben és vannak olyanok, amelyek a vizeletben mutathatók ki jobban, de vizsgálnak nyálból vagy szőrből is ha igény van rá.
A kétnapos szeminárium legfőbb tanulsága, hogy a doppingellenes harc a lóversenysportban a humán sportokhoz hasonlóan óriási jelentőségű és a versenyüzemek saját érdekükben komoly pénzt kell, hogy áldozzanak erre a tevékenységre. Az EMHF-hez kapcsolódó hír, hogy a szervezet a következő elnöki tanácsülését – melynek Magyarország is tagja - Budapesten a Galopp Derby hétvégéjén fogja tartani a Kincsem Parkban. Így a Derby napon jelen lesz az angol, a belga, az ír, a francia, a német, a marokkói, a spanyol, a svéd és a török versenyszervezők vezetői.
A francia lóversenysport számokban 2012-ben
1129 galopp
versenynap
7135 galopp verseny (2/3 sík, 1/3 ugró futam)
266 millió euró (kb. 79 milliárd, 800 millió forint) versenydíj tenyész- és
tulajdonosi prémium a galopp szakágban
10.514 tréningben lévő telivér
10 milliárd euró a PMU lóverseny fogadási forgalma (5 milliárd galopp, 5
milliárd ügető)
átlagosan 75 %-ot fizet vissza a fogadóknak a PMU a forgalomból (65 % és 85%
között)
12%-ot az államnak fizetnek be, amit az állam a jogszabályok értelmében a
francia lovaságazat (tenyésztés, sport, oktatás stb.) finanszírozására fordít.
8%-ot kap a
versenyszervező
5% PMU működési költsége
495 alkalmazottja van a France Galop-nak (francia galopp versenyszervező)
6 versenypályát és 3 tréningtelepet működtet a France Galop
4592 telivér tulajdonos
4643 telivér tenyésztő
410 galopp tréner
718 galopp tulajdonos-tréner
546 galopp zsoké
20 galopp idomár-lovas
251 galopp amatőrlovas
76.250 ember dolgozik közvetve, vagy közvetlenül a lóversenyzésben
7.768 telivér tenyészkanca
375 telivér fedezőmén
5.208 telivér választási csikó
Krebs András