Ezzel a néhány sorral azokat tájékoztatjuk, akik újak az ügető világában, remélhetőleg az első lépéseiket megkönnyítjük és a felmerülő kérdéseikre választ kapnak.
Az ügető a fajta elnevezése mellett a versenypályát is jelöli. A versenyek egész évben zajlanak, mivel a téli időjárási körülmények között is futnak a lovak a speciális pályán.
Az ügetés a lónak az a jármódja, amikor az átlós végtagok mozognak egyszerre (az ember gyakorlatilag folyamatosan így mozog). Ebben a jármódban a ló különböző gyorsaságra képes, azonban a versenyügetésre csak az ügető fajták képesek, köszönhetően a több évszázados céltudatos tenyésztői munkának. Az ügető az egyik legsokoldalúbb lófajta, nyugodt, könnyen kezelhető értelmes és kitartó, elsődleges hasznosítása a lóversenyzés. Ugyanakkor nagyon jól használható pozitív tulajdonságainak köszönhetően más területeken is, elsősorban kezdő lovasok tanítására, de a fogatsport különböző szintjein is kedvelt. Megfelel igazi családi lónak is, mivel szinte minden korosztály számára nyújt valamit. Világszerte négy ügető fajta létezik ezek az amerikai, a francia, az orlov és az orosz. Magyarországon az állomány szinte tiszta amerikai, mivel ez a legelterjedtebb, és így a legkönnyebben hozzáférhető.
Az ügetőversenyzés világszerte közkedvelt és népszerű sport. A versenyeket speciális talajú ovális alakú pályán futják, általában 1600-3000 m távon, futamonként 8-18 ló indul, a lovak egy kétkerekű könnyű kocsit (sulky) húznak, amelyen ül a hajtó. A teljesítményt km átlagidőben mérik. A futamokban nyerő, illetve helyezett (2-5) lovak pénzdíjban részesülnek, mely a lótulajdonosokat illeti, ez arra is szolgál, hogy a versenyek feltételeit a pénznyeremények alapján határozzák meg.
A versenyrendszer közel 150 év alatt alakult ki Amerikában, és Európa számos országában (Franciaország, Németország, Oroszország, Skandináv országok, Magyarország, Ausztria). A XIX. században a versenyzés kialakulásakor a fő tenyészcél a gyors, kitartó kocsilovak tenyésztése (előállítása) volt, ezért abban az időben – a mostani fogalmaink szerint – nagyon komoly távokon futottak az ügetők. Amilyen mértékben vesztette el a ló a korábbi szerepét a közlekedésben, szállításban olyan módon változott a tenyészcél is, továbbá a fogadási lehetőségek fejlődése, a totalizatör megjelenése is a lóversenyzést, mint látványt és mint szórakoztató elemet helyezte előtérbe. A jelenben a fő tenyészcél a jó teljesítményre képes korán érő és korrekt küllemű ügető, ennek megfelelően a versenyeket döntően középtávon (1900 - 2100 m, illetve rövid távon futják (1600 - 1800 m) . A versenyzés (teljesítményvizsgálat) teremti meg az egész ágazat gazdasági alapjait a totalizatör rendszerű fogadásokból befolyó bevételekkel. Ez a fogadási mód a világon a legelterjedtebb és ez biztosítja a versenyek átláthatóságát és a pénzügyi eszközök hatékony felosztását.
A teljesítményt az 1 km-re kiszámolt átlagidővel jelzik (Amerikában a mérföldes időket jegyzik). A világrekord 1.07,6, melyet az amerikai tenyésztésű 2012. évi pej herélt Homicide Hunter 2018. október 6-án Lexingtonban (Ohio, USA) állított fel. Ezzel megdöntötte Sebastian K. 2014. június 28-án a Pocono Downs pályán (Pennsylvania, USA) felállított rekordját, mely 1.07,7 volt. A magyar rekord 1.13,6 melyet Merengő (Belami - Derengő) 2006. évi pej mén állított fel 2009-ben a Vincennes-i pályán (Párizs, Franciaország)
Hazánkban az első ügetőversenyt 1857-ben rendezték kettesfogatoknak, melyet Blaskovich Ernő nyert, aki a legendás Kincsem, a csodakanca, tenyésztőjeként is beírta a nevét a történelemkönyvbe. Ugyanakkor a rendszeres ügetőversenyzés megkezdését 1883-tól számolják, amikor Budapesten a Tattersall-ban (átellenben a Keleti Pályaudvarral) május 17-én megnyílt az ügetőpálya.
Az ügetőversenyzés működtetéséhez sok szereplő együttműködésére van szükség. Ezek a szereplők a következők.
Tenyésztő - a lovakat tenyészti, felneveli.
Tulajdonos (futtató) – a lovakat megvásárolja majd egy trénerhez (idomár) adja tréningbe azzal a céllal, hogy versenyekben pénzdíjért fusson.
Tréner, hajtó – a lovakat előkészíti a versenyzésre, menedzseli őket, illetve hajtja a versenyekben.
Lóversenypálya (versenyszervező, versenyrendező) – a versenyek feltételeit meghatározza, kiírja a versenydíjakat, biztosítja a helyszínt, rögzíti az adatokat, elszámol a többi szereplő felé.
Fogadásszervező – a versenyekre totalizatör rendszerű fogadásokat szervez, a téteket beszedi a nyerő játékosoknak a nyereményt kifizeti.
Fogadó (néző) – ők biztosítják a lóversenyzés működését, a hangulatot, a fogadásokkal megteremtik az anyagi alapokat.
Ahhoz, hogy Ön lótulajdonossá váljon nem kell óriási befektetést eszközölni, erre szolgál a jól bevált tulajdonosközösség, ez azt jelenti, hogy egy lónak több tulajdonosa is van, így a költségek megoszlanak, de a győzelem fölött érzett öröm ezáltal nem lesz kisebb.
Amennyiben kérdései vannak írjon és igyekszünk gyorsan válaszolni.
Aktualizálva 2018. december 7-én