Alag anno
Alig kezdődött el a versenyszezon és máris a közelgő Derby előfutamát, az Alagi Díjat futják. 1893-ban került kiírásra ez a Gróf Batthyány Elemér által megalkotott verseny. 3 éves kancáknak és méneknek május végén, június elején 2000 méteren kell bizonyítaniuk. Az angolok annak idején ezt a Derby előkészítő futamot legnagyobb tréningtelepjükről Newmarket-ről nevezték el, követve a mintát ezért kapta ez a verseny az Alagi Díj nevet.
Az Alagi Díj napján néhány kép megtekintésével felidézünk egy-egy alagi jelenetet, mellyel a dicső múltra emlékezünk. A Magyar Lovaregylet 1890-ben vásárolta meg Alagpusztát és itt építette meg a nemzet tréningközpontját. Már 1891. április 12-én az Úrlovasok Szövetkezete rendezésében megtörtént a kapunyitó. 1896. április 5-én pedig a vasúttal párhuzamosan megépült az a lóversenytér, ami némi változtatással a mai napig is fennáll.
Óriási tömeg szorong és izgul egy-egy versenynap a tribünön a kor divatja szerint kalapban és zakóban, esernyővel vagy sétabottal, no meg távcsővel figyelik a lovak küzdelmét. Ha feljebb nézünk, láthatjuk a tribün tetőszerkezetét támasztó míves kovácsoltvas oszlopokat, amelyeket ma is láthatunk a Ribárszki mester istállóudvarán álló szénapajta tetőszerkezetét tartó oszlopokban.
A következő kép a trénerek és jockeyk (Trainerek – Jockeyk részére) felirat az emeletre vonatkozik, mert az előtérben ülő dámák kötelezően kalapban a legújabb divat szerint a professzionátusok családtagjai, barátai és vendégei. A pesti turf közönsége hamar megszerette Alagot és szívesen jött ki versenynapokon. Hihetetlen tolongás volt már a nyugati pályaudvaron egy versenynap alkalmával, ahol elővételben pályabelépőjegyet is adtak az alagi különvonatra. Egy 1912-es tavaszi versenynap hivatalos adata szerint 7024-en váltottak jegyet.
A legelőkelőbb tribün a tulajdonosoknak és más előkelőségeknek volt fenntartva kényelmes nádfotelekkel és kiváló kiszolgálással. Mint ahogy az a kép aláírásaiban is olvasható Horthy Miklós családjával látható a felső sorokban, míg elől Gróf Apponyi Antal és Luczenbacher Miklós, az első Magyar Derby nyerőjének VATINIUS-nak tenyésztője és tulajdonosa, amely Derbyt éppen Alagon futottak. Lehet, hogy e napon történt meg a „NAGYMÉLTÓSÁGÚ KÉZFOGÁS”, Török Imre ír erről, „Híres lovak híres emberek” c. könyvében, melyben megemlíti, hogy a pontos dátumot ő sem tudja, de az biztos, hogy az alagi páholyban történt. Herceg Festetics Tasziló felkereste Horthy Miklóst a páholyban és kezet nyújtott a kormányzónak végre feloldva ezzel azt a határtalan ellentétet, ami a többezer holdas nagybirtokosok és a kormányzó közt volt. Nagy szerepet játszott ez esemény létrejöttében, hogy mindkettőjüknek Alagon álltak a versenylovai, hogy mindkettőjük jó barátságban volt Gróf Pejachevich Alberttel, akinek segítő közreműködésével sikerült megoldani ezt a komoly konfliktust, ez a kézfogás valóban történelmi jelentőségű volt.
Ha megemlítettük herceg Festetics Taszilót, akkor el kell mondanunk, hogy az első Alagi Díjat 1893-ban Festetics Tasziló nyerte, aki akkor még gróf volt. 7 ló jött össze ebben a futamban, a legnagyobb esély DUNCAN volt, akinek CULLEDON volt a vezető lova, mindkettő Festetics színekben. De itt futott a későbbi derbynyerő Battyhány ló GOURMAND is. A vezető ló jó iramban ment az első 1000 méteren, sőt mikor a tribünök elé ért határozott előnnyel és biztonságosan haladt a cél felé. Az ujjongó közönség ünnepelte az aranysárga kék sapka színeket viselő jockeyt, majd aztán hirtelen néma csend lett és rájöttek, hogy az ugyanolyan színekben futó DUNCAN a vert mezőnyben végzett, elkezdtek fütyülni és pénzüket visszakövetelni.
Másnap a Pesti Hírlap lósport rovatában Pálmai Henrik, aki nemcsak remek író (ő írta Krúdy Gyulával karöltve az 1921-ben megjelent STARTTÓL A CÉLIG c. lóverseny történeti művet), hanem kiváló lósport szakértő, a következő ötlettel állt elő. Ha egy istállóból 2 ló indul a tétfogadás közös, azaz mindkét lóra vonatkozik, tehát a fogadóknak jó a tikettjük akkor is, ha netán a vezető ló nyer. Az ötlet olyan jónak bizonyult, hogy hamarosan Európa más versenyterein is alkalmazták.
1898-ban egy minden kényelemmel ellátott szálloda épült Alagon, amit a helyiek mindmáig csak Pavilonnak neveznek. A lovaregyleti szálloda igen fontos találkahelye lett Alagnak a sportsmenek, a bohémek, a művészvilág, a tipsterek nap mint nap ide jártak, ha meg akarták tudni a lóversenyvilág legújabb híreit vagy egy jó „fülest” akartak szerezni a következő versenyre. Így került a társaságba Szerémy Zoltán a Vígszínház jeles színésze, aki addig járt a Pavilonba míg igazi alagivá vált, majdan az Alagi Temetőbe akaratának megfelelően temették hamvait. Életrajzi visszaemlékezésében („Emlékeim a régi jó időkből”, Bp.1929) …..”Ma is meleg érzésekkel gondolok azért erre a helyre, bár ismét visszavedlettem fővárosi lakóvá, szívesen emlékszem számos, kedves, jó ismerősömre, trénerekre és előljárósági – emberekre, bár a fiatalság víg hangulatának elszálltával…..Hogyan felejthetném el valaha is Alagot, a valamikori kedves, nyájas, fenyőillatos Alagot…..”
Alag ma is vállalt kötelezettségének eleget téve a magyar telivérsport központja, készül a 90. Magyar Derbyre, az Agár Európa Bajnokságra, az őszi nemzetközi military versenyre, nem törődve a jelen idők válságos gazdasági helyzetével. Így megy ez már több mint 120 éve…
2012. június 2.
Száraz György