200 éve történt
NyomtatáshozAz első hazai lópróbák Ürményben 1814. május 22-én
A XVIII. század második feléből találjuk az első feljegyzéseket (Báró Hoeller Móricz – Tenyésztés és Futtatások 1848-ig c. könyve) az angliai lóvásárlásokról. A magyar arisztokrácia közül azok, akik erősen érdeklődtek a kor friss ideái után, nagy buzgalommal jártak angol falkavadászatokra, steeple-chase-ekre, ahol megismerkedtek egy modern lófajtával, az angol telivérrel, s tapasztalva ezen lovak kiváló tulajdonságait és adottságait belátták, hogy a jövő a lótenyésztésben az arab ősökkel bíró telivér lesz. Úgy gondolták, hogy magyarországi lótenyésztésüket angliai árveréseken vett ilyen típusú lóval felfrissítik. Az elsők között hoztak be ilyen lovakat Kinsky, Trauttmansdorff és Pálffy grófok.
Az 1700-1800-as évek fordulóján a megújhodási folyamatok a mezőgazdaságban, mint az élet más területén is érezhetők voltak. Ekkor alapították Mezőhegyest (1784) és Bábolnát (1789), II. József rendelkezésére a kiváló szakember, a későbbi tábornok, Csekonics József irányításával.
Magyarországon az 1800-as évek kezdetén gróf Hunyady József (1773. IX. 17. - 1822. I. 15.) az angol mintájú lótenyésztést és futtatást vezette be. A Nyitra megyei birtokán nem véletlenszerűen zajlottak az események, hanem hosszas tanulmányozás előzte meg a ménesalapítást, a pályaépítést. Kitűnik ez abból is, hogy 1814 tavaszára igen szépszámú 3000 fős érdeklődő jött Ürménybe, Bécsből, Pozsonyból, de még Morvaországból is, mert hírét vették hogy az anglius lovakat színes dresszekben lovagolják a jockey-k a Hunyady birtokon. Ménesében csak kipróbált eredménnyel bíró lovakat állított tenyésztésbe, tiszta vérű méneket hozatott, egy fasorral határolt hosszú, 2340 méteres egyenes pályát építtetett. Ez volt a helyszíne az első magyarországi lóversenynek, melyet 1814. május 22-én rendeztek.
A hivatalos tudósítás is beszámolt róla, majd 1815 tavaszán egy angol utazó, Dr. Bright - aki kiváló turfember is lehetett - feljegyzéseiből ismerhetjük meg az eseményeket, aki így írt Ürményben tett látogatásáról.
„- Az asztalon hevert több könyv közül feltűnt a Tattersalls Racing Kalendar mellett az Ürményer Register 1814-es kötete, mely versenyzésünk legrégebbi kútfője. A Gróf áldozatos munkájáról tanúskodott, amit a tenyésztés reményteljes jövőjébe fektetett, és hitt abban, hogy mindez nemzete javára fog válni. A versenyeket angol mintára szervezte.” Az ürményi Rennregister I. kötetében mindössze két 1814-es futam volt bejegyezve, amit Bright 1815 tavaszán olvashatott, abban ez áll: Az elsőt május 22-én futották, a futamban három kanca vett részt, egy angol mérföldes távon vagy 849 bécsi ölön. A „napi turf”-ban olvasható a három kanca neve (VICTORIA, CAPRIA, COCOA), színe, mérete, kora, származása, apja, anyja, a lovasnak a neve és a vitt teher. VICTORIA azért vitt nagyobb terhet, mert magasabb volt. A XIX. század elején még léteztek Angliában „Give and Take” Plate-ek, ahol a terhek magasság szerint voltak kiszabva. A három jockey nevét érdemes megemlíteni, három János lovagolt, Johan Petzucha, Johan Hofehuth, Johan Kudrij. A bírói ítélet holtverseny VICTORIA és a CAPRIA között, mögöttük 6 hosszal leszakadva COCOA. A lefutási idő 2 perc 11 másodperc.
Részlet dr. Bright összehasonlító táblázatából:
Name of the Mare. | Colour and Marks. | Size. | Age. | Name of the | Name of the Rider. | With what Weight. | |
Father. | Mother | ||||||
Victoria. | Light Brown. | 15 Han. ½ Inch | 3 Years. | Montedoro. | Roxalana. | Johan Petzucha. | 73 2/4 pfund |
Capria. | Chesnut. | 14 Han. 3 ½ Inch | 3 | Yoscanello. | Capria. | Johan Hofehuth. | 73 ¾ pfund |
Cocoa. | Iron Grey. | 14 Han. 3 ½ Inch | 3 | Porla from Transylvania. | Villam from Transylvania. | Johan Kudrij. | 73 ¾ pfund |
***
Az angol típusú lóversenyzés bevezetésének kísérletéről 1857-ben a Magyarhoni Természetbarát című lapban a következők jelentek meg Dr. Schiffman tollából.
Telivérlótenyésztés Mező-Keszin, Alsó-Nyitra megyében
„Tisztelt olvasóinkat a nyitrai regényes völgyből egyórányi távolságra fekvő Gróf Hunyady József ürményi jószágára, a mezőkeszi pusztára vezetjük. A szép park facsoportozati közt merinókat s tarka schweizi teheneket látunk legelni, mielőbb a lóversenyfasorhoz jutunk. Itt tán tisztelt olvasóink némelyike már anglomaniát gyanitana: korántsem. Már akkor, midőn az anglomania szó még kevésbé ismert volt, létezett e honban egy el nem fogult lótenyésztő, ki lovainak értékét tehetségük után akarta meghatározni. E célból alakíttatott a fasor, s ebben tartattak az első módszeres lóversenyek Magyarhonban. A fasortól balra van a ménes, értekezésünk tárgya… TAJÁR Mura Bey méneséből származott, Ghize közelében, innét jutott Emir Bey birtokába, ki a mameluki mészárlásban lelte halálát. Tajár légyszürke volt, orra s hátsó lábtövei s patái fehérek, 14 2/4 ökölnyi magas: első lóismerő Gróf Veltheim legkitűnőbb s ritka nemességű arab mének egyikének lenni állítá. Születésének éve 1798 vagy 1799 lehetett. 1814. évben jött Európába, a mezőkeszi ménesben 1814-től 1827-ig hágott. Ezen idő alatt 206 csikót nemzett… Csontváza a bécsi cs.kr. állatorvosi intézetében van kiállítva.”
A fent közölt cikkből arra következtethetünk, hogy a lóversenyzés meghonosításának és elterjedésének témája mily élénken foglalkoztatta a tudományos életet is. Közel száz évvel az első ürményi versenyek után Lovik Károly, a kiváló irodalmár és lóverseny szakértő így emlékszik a kezdetekre. „- 1814-ben találjuk a mai értelemben vett versenyzés első fontos adatát Ürményben, ahol a Keszi-síkságon 1814-től 1821-ig Gróf Hunyadi József rendezett versenyeket. Ezek eredményét az Ürményben őrzött Pferde Renn-Register-ből, hazai sportunk egyik legértékesebb emlékéből vesszük át. A megboldogult Gróf, ki az itt elősorolandó kísérletek után a telivérló tenyésztés és versenyzés legfőbb előmozdítója lett Magyarországon, a könyv tanúsága szerint, 1814-től 1821-ig, minden májusban és sokszor szeptemberben is versenyeket rendezett, a melyeken néha az uralkodó ház tagjai is megjelentek.”
***
Mikor az első magyar lóversenyfutam bicentenáriumára emlékezünk és a korabeli annalesekbe bepillantunk igen érdekes képet kapunk a kezdeti próbálkozásokról. A némileg feledésbe merült személyekről, akik a magyar lótenyésztés és futtatás kezdeti időszakában sokat áldoztak e sport meghonosításáért. Meg kell említenünk báró Wenckheim József nevét, aki már 1815-ben konkrét tervvel állt elő, az újkori lótenyésztés létrehozására, mert mint ahogy ő mondta, az „Állam életerőinek” biztos haszna a korszerű tenyésztés, de az ő javaslatára kérték fel gróf Batthyány Vincét, aki igen megnyerő stílusban adta elő szónoklatát 1822. február 9-én Pesten a lóverseny érdekében, amely jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy József Nádor az ügy mellé álljon. Kezdetben báró Wesselényi Miklós is nagy lendülettel állt csatasorba, az akkor még nagyon fiatal gróf Széchenyi István is bekapcsolódott, 1815-őszén a newmarketi Tattersalls-ban licitál. A Megújított Hazai Lapok 1818. novemberi számában „A Magyarországi lótenyésztés állapotáról, a lótenyésztésről és a lónemesítésről” című cikkében első irodalmi alkotásaként megfogalmazza a lóüggyel kapcsolatos nézeteit, akkor még német nyelven.
A Georgikont 1797-ben gróf Festetics György alapította Keszthelyen. A gróf 1819-ben bekövetkezett halála után annak a szerepét is Ürmény vette át, és a nemzet „practicus” gazdája gróf Hunyady József lett. A birtokán több más mezőgazdasági tevékenysége mellett Európa-hírű ménest hozott létre. És itt rendezte az első lópróbákat, amelyekre többek között Széchenyit is meghívta, hogy Széchenyi jelen volt-e Ürményben, arról pontos tudomásunk nincsen, de a fellelhető dokumentumokból megállapíthatjuk, hogy William nevű jockey-ja Ürményben lovagolt. Hogy milyen volt a viszonya Hunyadyval, hogy miért nem ment Ürménybe, ezekre is választ adhat a NAPLÓ II. 1821.03. 22.-i bejegyzése.
„Ha a lóversenyek megindulnak és a lovak fejlődnek, a dicsőséget Hunyady aratja le. Ha nem meg, rám hárul a kudarc és a szégyen.„ (Szécheny Napló II 1821. 03. 22.)
A lóverseny körüli események felgyorsultak. Hunyady nagy lendülettel szervezi a semmeringi versenyeket. A gróf Széchenyivel, gróf Károlyi Lajossal, gróf Festetics Lászlóval, Brudern báróval közösen kidolgozott versenyszabályzatot a Király elé viszik, de közben, hosszú betegeskedő évek után Hunyady meghal 1822. január 15-én, és rá pár napra már Széchenyi az, aki sietve előáll a tervezettel. És ettől az időponttól kezdve Széchenyi irányítása mellett folynak az események. A következő hónapban már angliai lóvásárokon tűnik fel.
Gróf Hunyady József megkezdett, de be nem fejezett művét méltó utódjára, ifj. Hunyady Józsefre hagyta, aki már 1827-ben lóversenyeket szervez Hetményben, Ürmény egyik pusztáján. Széchenyi legnagyobb segítője az első legitim versenyek alatt és többek között 1829-ben megalapítja máig élő klasszikus versenyünket, a Batthyány-Hunyady Díjat és 1852-től haláláig - 1869-ig - a Magyar Lovaregylet elnöki tisztségét töltötte be.
* * *
Ma, amikor a bicentenáriumi évforduló kapcsán visszatekintünk a 200 évvel ezelőtti történtekre, láthatjuk, hogy gróf Hunyady József a telivértenyésztés és futtatás meghonosításával korszakalkotó tettet vitt végbe Magyarországon a lóversenyzés bevezetésével. A magyar kultúrtörténet egy új, igen gazdag, örökérvényű részét teremtette meg a nyelvészetben, az irodalomban, a festészetben, a szobrászatban és más művészeti területen is. A nemzetnek a nagyvilágban való elismertségéhez is jelentősen hozzájárult. A lóverseny meghonosodása közepette jöttek létre azok az egyleti egységek, amelyek ettől kezdve a társadalom más területein is működésbe léptek. Ez vitathatatlanul történelmi pillanat volt.
Tisztelt Hunyady József, követőid a harmadik évezred hajnalán főhajtással tisztelegnek emléked előtt!
Száraz György
A Magyar Lovaregylet Elnöke
Alag, 2014. május 22.
